|
Aszpartám dosszié
Információ az aszpartámról (Aspartame, aszpartam, Nutrasweet, Canderel)
Édes Alternatívák: Xilit, Stevia (Sztívia), de a szaharinnal sincsen baj!
Régebben ebben a cikkben a Splendáról is mint alternatíváról írtam, de
erről idővel bebizonyosodott, hogy akár károsabb is lehet az
egészségre, mint az aszpartám, amiről ez a cikk szól. A Splendáról,
tekintve, hogy hazánkban nem terjedt el a használata, egyelőre csak érintőlegesen írok ezen az oldalon.
Aszpartám - az édes méreg
Bár mindenhol csak az aszpartámot dicsérő fizetett szövegekkel
találkozni, ha keres az ember, néha talál. A Magyar
Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján "Kísérleti
eredmények az aszpartamról" címmel a következőre bukkantam:
"A bolognai Ramazzini Intézet patkányokon végzett kísérleteket az
aszpartám édesítőszer káros hatásait kutatva. A kísérleteket 8 hetes
patkányokon végezték, (100 - 150/nem/csoport) a takarmányba kevert
aszpartámmal 100,000; 50,000; 10,000; 2,000; 400; 80 vagy 0 ppm (mg/kg)
koncentrációban, az állatok természetes haláláig. Az eddigi
eredmények kimutatták a patkányok szervezetében az édesítőszer rákkeltő
hatását. A gyártók szerint viszont a fogyasztása biztonságos
és bíznak benne,
hogy ezt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) felülvizsgálata
is megerősíti. A jelen tudományos eredmények alapján az EFSA nem javasolja
táplálkozási szokásaik megváltoztatását azon fogyasztók számára, akik
aszpartám tartalmú ételek mellett döntöttek."
A kutatási eredmények ellenére az EFSA végül a gyártók várakozásának
megfelelően cáfolta az aszpartámra vonatkozó "vádakat" és azt a
hivatalos közleményt adta ki 2002 December 10-én, hogy a 40 mg/testsúlykg megengedhető maximális napi bevitel nem okozhat
problémát. (SCF/CS/ADD/EDUL/222
Final)
Hát nem aranyos? Ott kezdődik, hogy a MEBiH bár leközli a Ramazzini
Intézet kísérleti eredményeit, de rögtön szükségesnek tartja azt is
hozzátenni, hogy "a gyártók szerint viszont...".
A gyártók
pedig
bíznak benne, hogy majd az EFSA nekik ad igazat, és lőn!
Az EFSA-nál a bizonyítottan rákkeltő anyagra simán rámondják, hogy
fogyasztható. Ezeknek az egetverő ellentmondásoknak és az átható
korrupcióbűznek a tudatában érdemes tovább olvasni az írásomat.
Előzmények - Bevezető
 1985-től
kezdődően két évet töltöttem az USA-ban. Már ott is feltűnt a
Nutrasweet reklámok eszméletlen tömege, ami ismerve a túlméretes
amerikai cégek tevékenységi elveit, eleve gyanús volt. A
tájékozottabbak által szintetikusnak ismert anyagot (később kiderült,
hogy a dolog jóval érdekesebb) úgy reklámozták, mint valami természetes és egészséges
bio élelmiszert. Meg is jegyeztem, hogy fantasztikusan
tehetséges névválasztás történt, bármi is van a termék mögött.
Nutrasweet. Három dolgot sugall melyek közül egyik sem igaz, vagy nem
úgy.
1, Természetes (génszelektált és génmódosított E-kóli baktérium ürüléke "a termék")
2, Semleges (a bomlástermékei vagy alapból károsak, rákkeltőek, vagy zavarják a
szervezet természetes működését)
3, Tápanyag (semelyik alkotórésze nem minősül tápanyagnak)
A részletekről lejjebb.
A termékkel kapcsolatos gyanúim hamar be is
igazolódtak. Pont akkoriban vált ismertté több botrány is a Nutrasweetet
illetően. Az egyik például arról szólt, hogy tömegesen lettek rosszul az
emberek, amikor forró italba (kávé, tea, kakaó, stb) tettek bele
aszpartámot. Érdekes módon az egyébként hírhedten szigorú amerikai
termékfelelősségi törvény nem védte meg az embereket. Az akkori Searle-t
- az aszpartám kizárólagos gyártóját - nagyon magasról védték. A dolog
lényegében egy bocsánatkéréssel el lett intézve, a reklámhadjárat pedig
töretlenül folytatódott ugyanazokkal a szlogenekkel, mintha misem
történt volna.
Mindeközben
a már a századforduló óta a piacon lévő és mellékhatások nélküli
Sacharint (Sandoz 1899) igyekeztek minden fórumon lejáratni.
Elhíresztelték, hogy a szaharin rákkeltő anyag, és ezt olyan kutatási
bizonyítékokkal támasztották alá, amelyekről utólag kiderült, hogy
kizárólag patkányokon végzett kísérleteken alapszik (a patkányok
vizeletében található anyag lépett reakcióba a szacharinnal, embernél
ez nem fordulhat elő), másrészt pedig
súlyosan túladagolták a szaharint szegény állatoknál. Pontosítva egész
egyszerűen alig kaptak mást enni szerencsétlenek, mint szaharint. Hiába
derült ez ki utólag, a tömegsajtó elhallgatta a hírt, mivel az egyik
legjobban fizető hirdetőjük a Searle volt. A piac ekkora már tele volt
aszpartámot tartalmazó light-os üdítőkkel, és más termékekkel. A
Nutrasweet kampány-úthenger megállíthatatlanul tört előre, a
szaharinnak pedig senki sem kelt többé a védelmére. A szaharinról
egyébként azóta sem sikerült senkinek bebizonyítania, hogy rákkeltő
lenne, pedig nagyon igyekeztek. Sőt végül 2000-ben, azaz 27(!) év
után az FDA nagy csöndben levette a karcinogének listájáról. Az
aszpartámról ezzel szemben minden napvilágra került korai kutatási
anyag bizonyítja, hogy rákkeltő (is).
Az aszpartám összes jogát időközben felvásárolta a világ
leggonoszabb cégei
között számon tartott Monsanto, amely cég aztán az egész világon elterjesztette aszpartámot,
miközben az emberek becsapása, tények elhallgatása folyik a témában
mind a mai napig! Ahol pedig az aszpartámos ügyek mégis
előkerülnek, ott azonnal megjelennek a szakértőnek nevezett lefizetett
emberek és elhiteltelenítik
a forrást. A
diéta-ipar egy dollármilliárdos üzlet, jut hát bőven pénz a "szakértők"
megvásárlására, és a PR-úthenger működtetésére is.
Az aszpartám története
A
Searle nevű gyógyszercég kutatója véletlenül a kezére öntött
egy fekély elleni kísérletekre használt anyagot, majd
később magáról megfeledkezve megnyalta az ujját. Történt mindez
1965-ben. A Searle-nél érthető volt az izgalom, hiszen ez a szer
kétszázszor édesebb a cukornál, fillérekbe kerül előállítani, a
fogyókúrázók egyre népesebb tábora pedig minden ilyenre vevő.
A
probléma ott
kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal
(FDA) nem óhajtotta engedélyezni a felhasználását, lévén az anyag
bizonyítottan rákkeltő, (daganatok képződését serkentette a májban, a
herékben és a pajzsmirigyben) és az idegeket is károsítja. Az eredeti
vizsgálati dokumentumok később "valahogy" eltűntek, az újabb
kísérletekhez használt egerek nem voltak hozzáférhetőek boncolásra, és
a kormányhoz eljuttatott dokumentumokban már csak néhány homályos
utalás szerepelt. Hosszas huzavona után aztán 1974-ben nagy
korlátozások mellett az FDA illetékesei korlátozottan forgalomba
engedték az aszpartámot, de továbbra is kételyek fogalmazódtak meg, és
a kutatási eredmények kozmetikázgatása is tovább folytatódott. Végül
egy
szinte kibogozhatatlan, kétes politikai és korrupciós történet
következett, melynek a végén 1980-ban a frissen megválasztott Reagan
elnök (beiktatása másnapján!) leváltotta az FDA addig tiltakozó
elnökét, és a Searle által megvásárolt Arthur Hayest ültette a helyébe.
Utóbbi azonnal felülvizsgálta a "túl szigorú" megkötéseket, és
engedélyezte az aszpartám használatát a száraz élelmiszerekben. Így
került végül 1980-ban a szer NutraSweet néven a piacra, és ezzel
lényegében szabad utat kapott a gyártó. 1982-re a NutraSweetnek már
engedélye volt az aszpartám üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való
felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel,
mint a cégek kizárólagos aszpartám ellátója, és az FDA ekkor fogadta el
a NutraSweet kérvényét az aszpartám nagy mennyiségű, szabad forgalomba
hozataláról. Akkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan
betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és az orvosok széttárták
a
karjukat: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az
aszpartám-fogyasztás mellékhatása akár azonnal is észlelhető
lehet, (lásd. pl. a fenilketonuria nevű betegség
esetében lejjebb) de ha az idegrendszert támadja,
akkor fokozatosan jelentkezik, számos tünetet produkálva.)
1986-ban
aztán a Searle a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében indított
vesztes perek miatt 28 millió dolláros veszteséget könyvelt el, és csőd közeli
helyzetbe került. Ekkor jelent meg a színen a Monsanto, és
felvásárolta a céget, elsősorban a NutraSweet biznisz miatt. Innentől
kezd érdekessé válni a dolog. A Monsanto ugyanis azonos azzal a céggel,
mely mostanság a génpiszkált növényeket erőszakolja a világra
elmaradt hatástanulmányok, manipulált kutatási jegyzőkönyvek, és
sorozatos vesztegetési botrányok közepette. A Monsanto a világot
legjobban mérgező cégek közé tartozik. 1995-ben az 5. helyen végzett az
USA-ban ebben a tekintetben. Csak ebben az évben több mint 20.000 tonna
toxikus anyaggal szennyezte a levegőt, a vizeket és a földet.
Tevékenységéhez számos tömeges haláleset, és visszafordíthatatlan
egészségkárosodás fűződik. A Monsanto beruházásai szinte kivétel nélkül
mind környezetszennyezőek, sőt egyes esetekben katasztrófákkal
fenyegetik az emberiséget. Egyik emlékezetes esete kísértetiesen emlékeztet az Erin Brockovich c.
filmben történtekre.
És ez csak a jéghegy csúcsa. El lehet képzelni, hogy mennyi
környezetszennyezést sikerült a cégnek eltitkolnia vagy/és eltitkoltatnia jó
pénzért. Az amerikai polgárok már tudják, hogy ahová a Monsanto beteszi
a lábát onnan menekülni kell.
A cég azóta is a világ legkörnyezetszennyezőbb cégek élbolyához
tartozik, és az emberi jogokat a világon legjobban megsértő
vállalatok között szerepel minden évben.
(A témáról lásd még a
génmanipulált élelmiszerről szóló
írásomat.)
Ha valaki jobban a Monsanto tevékenységére, annak ezt a két cikket
ajánlom:
http://zpok.hu/cikk.shtml?x=30510
http://epa.oszk.hu/00000/00005/00015/korny5.html
Az aszpartám egészségkárosító hatásáról
 Ha tényleg csak mellékhatások nélküli, sőt a szervezet számára
hasznos aminosavakból állna az aszpartám, ahogy azt állítják, akkor miért
korlátoznák a napi fogyasztható mennyiséget? Mert hogy azt teszik. Ez
azonban láthatóan csak az engedélyező hatóságok lelkiismeretének
megnyugtatását, és a felelősségük elhárítását szolgálja, arra ugyanis
már nincsen törvény, hogy az aszpartámmal édesített termékekre kötelező
legyen ráírni, hogy pontosan mennyi aszpartámot tartalmaznak!
Az aszpartám mérgező és betegségeket előidéző hatását már
számos kutatás igazolta,
és a tapasztalatok is egyértelműen kimutatták. A hagyományosan használt
ciklamát (az USA-ban tiltott) vagy a szacharin emésztetlen formában
áthaladnak az emberi szervezeten és kiürülnek. Igaz a ciklamát közben
károsíthatja a herét - még magzatok esetében is - és a spermiumokat, de
most maradjunk az aszpartámnál. Az aszpartám nem csak átmegy a
szervezeten, hanem lebomlik és a fogyasztása számtalan alattomos
mellékhatással járhat.
A magyar webhelyek mindenhol azt írják, (másolják
egymásról) hogy az "aszpartám két, szintetikus (ez nem egészen igaz) úton előállított
aminosavból áll". Ez az ami
a gyártó honlapján is megtalálható, miszerint, hogy aszparginsavból
és fenilalaninból áll. Igen ám, de elég,
ha ugyanott rákeres az ember és kiderül, hogy a szervezetbe
jutva, a termék lebomlik alkotórészeire, azaz aszparginsav, fenilalanin
és metanol lesz belőle. Ebből rögtön kiderül, hogy a gyártó honlapján
található szöveg csak annyiban igaz, hogy az aszpartám valóban 2 aminósavat
tartalmaz. Nem többet, csak kettőt. Majdnem mindig elfelejtik megemlíteni
azonban a harmadik alkotórészt, ami pedig a metanol. Más forrásokból is megtudhatjuk, hogy az elfogyasztott
aszpartám
tömegének mintegy
10%-a metanolra bomlik. Így jutunk el, az aszpartám alkotóinak
százalékos megoszlására, mely 40% aszparginsav, 50% fenilalanin, és 10% metanol.
Az oldott állapotban lévő aszpartám bomlása már 30
Celsius fokon megindul. Ez azt jelenti, hogy ha az italt nem hűtik, a
bomlás már a palackban megkezdődik, majd azonnal az elfogyasztása után
folytatódik. Nem véletlen, tehát, hogy az aszpartámot (mint ahogy azt a
cikk elején említett amerikai eset is példázza) nem szabad meleg
italokban használni.
Az
aszpartám alkotóiról azt állítják, hogy a szervezet felhasználja
őket. A propagandával ellentétben azonban itt nem valami vitaminról,
vagy hasznos anyagról beszélünk. Az aszpartámban lévő aminósavak
hiányában nem alakul ki hiánybetegség, itt tehát csupán arról van szó,
hogy a szervezet valamilyen módon megszabadul ezektől, viszont a
felesleg problémát jelent a szervezetben! A metanol (faszesz,
metilalkohol) esetében pedig nyilvánvalóan csakis ártalmatlanításról
beszélhetünk. A savas közeg pl. az üdítőkben és a gyomorban elindítja
azokat a folyamatokat, melynek során a metanolon felül még egy anyag,
diketopiperazin (DKP) keletkezik. De lássuk csak sorban.
A metanol és bomlástermékei
A metanol
igen erős méreg, mely elsősorban az ideg- de a keringési
rendszert is károsítja. Már igen kis mennyiség elfogyasztása is halált
okozhat. Pontosabban nem is a metanol maga, hanem a szervezetben
keletkező bomlástermékei, a formaldehid és a hangyasav a veszélyesek.
A metanolra különbözőképpen reagálnak az emberek, a mérgezési és
halálos adagok nagy mértékben különbözhetnek. Egyéni érzékenységtől
függően akár 1-2 ml metanol bevitele is vakságot okozhat, de 3-15 ml
elfogyasztása már súlyos mérgezést jelent. A halálos mennyiség 30 és
240 ml között van, ha nem kezelik időben. A
veszélytelennek ítélt napi metanol mennyisége felnőtt ember esetében
7,8 mg (azaz mindössze 0,0078 ml, ha egységnyinek veszük a fajsúlyát).
Ehhez képest 1
liter aszpartámmal édesített üdítő 50-60 mg metanolnak megfelelő
aszpartámot tartalmaz. Nem ritka azonban, hogy valaki 200-300 mg
metanolt
vesz magához az elfogyasztott élelmiszerekben benne lévő aszpartámmal.
Ez a hivatalosan megengedett érték majdnem negyvenszerese! Ez a
mennyiség még messze van attól, hogy felismerhető mérgezést okozzon, de
ahhoz már éppen elegendő, hogy folyamatos fogyasztás esetén a
legkülönfélébb, másra is fogható tüneteket produkáljon a szervezet.
A
természetben metanol nem keletkezik önmagában, csak etanollal együtt.
Testünk ehhez alkalmazkodott. Amikor valaki alkoholos
italt fogyaszt, annak metanoltartalma könnyen eltávozik a
szervezetből az etilalkohol jelenlétében. (Ez egy régóta ismert, érdekes jelenség. A toxikológusok is etanollal kezelik a
metanol-mérgezéses eseteket, persze ott intravénásan kapja a beteg
az etanolt. Gyakorlatilag ellenméregként használják az etanolt a
metanol ellen, bár egész más a dolog hatásmechanizmusa.) Ezzel
szemben, ha olyan itallal, vagy táplálékkal vesszük magunkhoz az
aszpartámot, melyben nincsen etanol, a metanol nem ürül ki a
szervezetből, ehelyett formaldehiddé, majd hangyasavvá
alakul át, a legkülönbözőbb károkat okozva. Aszpartám fogyasztása esetén
is ez történik.
A
formaldehid (formalin) köztudottan mérgező, erősen rákkeltő, halott
szövetek tartósítására használt anyag. Nem véletlen tehát, hogy az
aszpartám egyik korai vizsgálatakor májrákot okozott a tesztállatoknál.
Akiknél a májfunkció nem tökéletes, és nagyobb mennyiségű aszpartámot
fogyasztanak, azok ki vannak téve a máj károsodásának is. A
táplálkozással folyamatosan bevitt aszpartámból keletkező metanol
bomlásterméke, a formaldehid végül hangyasavvá alakul át. A
hangyasav jelenléte pedig a Sclerosis Multiplex hatását imitálja,
holott a "beteg" a gyengébb májfunkciót leszámítva valójában
egészséges, a tünetek mindössze a folyamatos mérgezés miatt
jelentkeznek.
Az aszparginsav
Az aszparginsav ingerület-átvivő anyagként van jelen az agyban. A
szervezetbe jutott fölösleges mennyiség viszont ideg- és agykárosodást okoz.
Ez főleg gyermekek esetében jelentkezik, de vannak kutatások, mely
szerint az Alzheimer-kór tömeges megjelenésének is egyik oka lehet az
aszpartám fogyasztás.
A feninalanin
A
fenilalanin az anyagcsere folyamatokat zavarja meg még egészséges
emberek esetében is. A termékeken egyébként fel is tüntetik, hogy a
fenilalanin tartalmuk hasmenést okozhat. Létezik azonban egy
fenilketonuria (PKU) nevű, már régebben ismert betegség,
mely az aszpartám fogyasztás kapcsán
került jobban előtérbe. Már öt olyan ismert és bizonyított esetről is
tudunk, amikor az aszpartám fogyasztás okozta valakinek a halálát, mert
a normális életvitel mellett sosem jöttek volna rá, hogy milyen
betegségben szenvednek. Az aszpartámot fogyasztó gyermekeknél kialakuló
értelmi fogyatékosság is a PKU számlájára írható. Van itt azonban még
más is, ami úgyszólván mindenkit érint: a feninalanin csökkenti a
szerotonin szintet!
A szerotonin az egész emberi
idegrendszerben megtalálható neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag). Ennek a szintje nagyon
sok mindenért felelős. Az alacsony szerotonin szint többek között pl. éhségérzetet okoz, gátolja a mély és nyugodt alvást, és a
fájdalomérzetet is befolyásolja. A migrénben vagy depresszióban
szenvedőkre is jellemző az alacsony szerotonin szint.
Az éhségérzettel
kapcsolatos összefüggés azért érdekes, mert az aszpartámot a fogyasztók
jelentős része súlyproblémákra való hivatkozással vásárolja. Az alacsony
szerotonin szint viszont arra készteti őket, hogy ösztönösen
szénhidrátokat fogyasszanak nagyobb mennyiségben. Így aztán a pusztán
fogyni vágyásból aszpartámos termékeket fogyasztók körében fokozódik az
elhízás. Jó kis csapda! Nem véletlen, hogy az aszpartám egyik leggyakoribb
mellékhatása a fokozatos súlygyarapodás.
A diketopiperazin
Az
aszpartilfenilalanin diketopiperazin (DKP)
az asztartám egyik bomlástermékeként jelenik meg az élelmiszerekben
idővel. A kutatók rájöttek, hogy 6 hónappal azután, hogy a szénsavas
italokba aszpartámot kevertek, az anyag 25%-a átalakult DKP-vá. A
tudósok kifejezték aggodalmukat, hogy a DKP a gyomorban nitrozációs
folyamaton esik át, melynek következménye egy olyan anyag, ami agytumort
okozhat. Más tudósok úgy fogalmaznak, hogy csak elenyésző
mennyiségű nitrozált anyag keletkezik. Az igazság ezzel szemben az, hogy
az ég világon semmit sem tudunk ennek az anyagnak az emberre gyakorolt
hatásáról, de oka lehet a korai vizsgálatok esetén megállapított tumorképződéseknek.
Az aszpartám előállítása
Sokáig az volt a köztudatban és a legtöbb leírás azt tartalmazza, hogy
az aszpartám szintetikus termék. Ez megdőlt, amikor G8-ak
kezdeményezésére vizsgálat indult a GM élelmiszerek témakörében.
Ennek kapcsán derült ki ugyanis, hogy az aszpartám fenilalanin nevű
alkotórésze valójában az E-kóli baktérium egy szelektált törzsének
exkrétuma. Úgy is mondhatnánk, hogy baciszar. Ezt kombinálják aztán mesterségesen
aszparginsavval és metanollal, hogy aszpartám legyen belőle. S ha
mindez nem volna elég, az USA-ban forgalmazott aszpartám fenilalaninja
már ugyanezen baktérium egy génmódosított változatának az exkrétuma.
GM-baciszar. :(
És minderre azért csak a vizsgálat kapcsán derült fény, mert a
végtermék nem tartalmaz génmódosított elemeket, vagyis a GM-baktérium
DNS-ét. Az európai forgalomban lévő aszpartám továbbra is a természetes
E-kóli szelektált fajtájának ürüléke, de ettől nem leszünk sokkal
boldogabbak.
Az aszpartám mellékhatásai
Jelenleg
92
ismert mellékhatást tulajdonítanak az aszpartám fogyasztásának. Ezek
közül a legismertebbek:
Látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás
görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó
álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió,
ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés,
légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás,
nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog,
menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen
súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott
szomjúság, bedagadt lábak (ödéma), visszafordíthatatlan agykárosodás,
születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.
Ha az előbb felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már
magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal
állj le a diétás termékek fogyasztásával!
Ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon szerencsések közé
tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások nélkül úszhatják meg az
eddigi aszpartám-fogyasztást, már amennyiben egy életre elfelejted az
ezzel édesített élelmiszereket.
Aszpartámmal édesített termékek
Immáron
több mint 2 évtizede mérgezik a világot az aszpartámmal. Aki
cukormentesen szeretne (vagy kénytelen) táplálkozni, és nem figyel oda,
folyton csak aszpartámba botlik. A közismert Canderel-en kívül, ami
tiszta aszpartám, jelenleg is ezt a szert tartalmazza az összes
light-os (cukormentes) termék, az Orbit rágótól a Coca Cola Light-ig,
valamint minden szirupos kiszerelésű gyógyszer, így természetesen az
összes ilyen gyermekgyógyszer is. Ezt alkalmazzák a pezsgőtablettákban
(pl.:Plusssz), lekvárokban, és az összes rágni való ízesített
gyerekvitaminban is. Sőt! Vásárláskor igencsak résen kell lenni,
mert egyre nagyobb tömegben kerülnek forgalomba olyan első
látásra hagyományosnak tűnő termékek, amelyeket a
gyártók aszpartámmal édesítenek, mert hogy cukorral édesíteni
sokkal drágább! Elsőre nem is veszi észre az ember, a doboz, üveg, stb.
címkéjén ugyanis nem szerepel, hogy light, diétás, vagy hasonló, csak
akkor látja az ember, hogy mit tartalmaz a termék ha elolvassa az apró
betűs részeket. A vásárlók többsége azonban nem vásárol ennyire
tudatosan, többségük csak az olcsósága miatt vesz meg egy terméket,
ezzel aztán automatikusan aszpartám-fogyasztóvá téve magukat és a
családjukat.
Egy
ismert magyar gyártó gyümölcsital termékcsaládjának egyik tagjával volt
ilyen tapasztalatom. Első látásra teljesen normális őszibarack italnak
tűnt. Semmi "light" vagy hasonló felirat, ami bármilyen édesítőszerre
utalna. Már csak otthon tűnt fel, hogy a gyümölcsital dobozának oldalán(!)
apró betűkkel a "csökkentett energiatartalmú" felirat díszeleg, és
hogy nem csak egy, hanem rögtön két fajta mesterséges édesítőszert is
tartalmaz! Az aszpartám mellett aceszulfám-K - t is, amely egy hasonló
módon megkérdőjelezhető termék. A gyártó Hoechst AG soha nyilvánosságra
nem hozott vizsgálati eredménye szerint ártalmatlan, de ezt is hogy
hihetnénk el objektív felülvizsgálat híján?
Édes alternatívák (?)
Dr. Lendon
Smith
amerikai orvos szerint rendkívül sok ember szenved tudtán kívül az
aszpartám káros mellékhatásaitól, és persze fogalmuk sincs, hogy a
gyógyszerek, kezelések és gyógynövények miért nem enyhítik a
tüneteiket. Mindazonáltal a NutraSweettel kapcsolatos esetek
feltűnően nagy száma mindenképpen jelzi, hogy nem pusztán a ritka
és folyton emlegetett feniketonuria a felelős a problémákért. Az
FDA-hez (Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal, USA)
mindössze néhány év alatt több, mint tízezer NutraSweettel kapcsolatos
panaszbejelentés érkezett, amely az összes beérkező panasz 80
százalékát tette ki. Ennek ellenére a hivatal semmit nem tett annak
érdekében, hogy tájékoztassa a vásárlói közönséget, akik egyértelműnek
gondolják azt, hogy ha egy termék engedélyezett, és agyon van
reklámozva, az csakis egészséges lehet, és nem fordítanak
figyelmet az alternatívákat megismerésére sem.
A Xilit
 A
többi, a piacon megjelent, vagy megjelenni szándékozó többi
édesítőszert pedig alig ismeri a világ. Érdekes, hogy amikor megírtam
az Aszpartám-dossziét, hosszú ideig nem szerepelt rajta a xilit
(C5H12O5) nevű, a cukoralkoholok csoportjában tartozó anyag, (D-xilit,
xilitol,
nyírfacukor, E967) mert túlságosan is az aszpartámra koncentráltam.
Pedig ha van valami, ami igazi alternatívát jelent, akkor a xilit
az! A megjelenésében is a cukorra
(apró szemű kristálycukorra) emlékeztető xilit - hivatalosan - kétszer
édesebb, mint a cukor, cukor ízű, utóíze
nincs. Ha töményen kóstolja meg az ember, kellemes hűsítő érzést
produkál a szájban, mint a poliolok (cukoralkoholok) általában.
1:1
arányban használható cukor helyett. A xilitet először a
nyírfa rostjaiban található xilánból állították elő, (ezért nevezik
nyírfacukornak is) de újabban már kukoricacsutkát használnak
erre a célra, ami jelentősen olcsóbbá tette a terméket.
A
xilit több lépcsős folyamat végeredményeként keletkezik. A
kukoricacsutka először természetes fermentáláson esik át, melynek
végén almasav segítségével xilánt nyernek belőle. (Az
allergiások miatt itt fontos megjegyezni, hogy a kukorica magvait
eltávolítják a fermentálás előtt, és a későbbi termék
sem tartalmaz semmilyen növényi fehérjét.)
A xilánt szintén
természtes eljárással (egy gomba seítségével) bontják aztán xilózzá, a
végén pedig egy baktériumtörzs végzi el az utolsó munkát, a xilóz
átalakítását xilitté. Egyszerű kémia. ;)
A xilit egy teljesen természetes anyag, szemben az
aszpartámmal, és még az egészségre is pozitív hatást gyakorol, ami
külön kiemeli az összes édesítő közül. Ellene
hat ugyanis a fogszuvasodásnak, sőt segít újból felépíteni a
fogzománcot,
gátolja az arcüreg- és mandulagyulladást, stabilizálja az inzulin szintet. A cukornál
40%-kal kevesebb kalóriát és 75%-kal kevesebb szénhidrátot
tartalmaz, a glikémiás indexe pedig
a cukorának tizede, csupán 7. Meggyőződésem, hogy ez a jövő
édesítőszere. Annak
ellenére azonban, hogy a xilitol egy már 1891 óta ismert anyag, és a
70-es évek óta ismertek annak egészségvédő hatásai, mégis aszpartámmal
van tele minden élelmiszerünk, a xilitet pedig kifejezetten keresni
kell.
A hazánkban régebben forgalmazott Xylosweet egy ideje eltűnt a piacról,
jelenleg két cég árulja Xilit és Xukor néven a nyírfacukrot.
Kiszereléstől és fajtától függően eléggé eltérőek az árak. Jelen
pillanatban a Lehner és Zentai Kft. által forgalmazott Xukor ára a legkedvezőbb, Xilites termékek (rágó, fogkrém, stb) pedig a Neeránál kaphatóak.
Bővebben a Xilitről:
http://diabetesonline.hu/dieta-kezeles/mi-a-xilit.html
http://tudatosvasarlo.hu/eszam/mutat/318
A Neera.hu a Xilitről
A Stevia (Sztívia)
 A Stevia
Rebaudiana egy nagyon édes levelű, számos jótékony hatással is
bíró növény. A Paraguay-i Guarani indiánok már régóta
gyógynövényként használják. Magyarul Jázminpakóca a neve, de
édesfűnek, mézlevélnek is nevezik. A belőle
kinyert teljesen ártalmatlan sztíviát betiltották egy időre a Monsanto kapcsolatai révén, és azóta is
folyamatosan támadások alatt van.
1998-ban még a sztíviáról íródott könyveket is elégették! Ma már újra
lehet kapni, az aszpartámhoz képest valamivel drágábban. Kereskedelmi
forgalomba por, tabletta, őrlemény és csepp formájában kerül. A sztívia
- köszönhetően a Monsanto tevékenységének - jelenleg az Európai
Unióban édesítőszerként és
élelmiszerként nem forgalmazható, csak étrend-kiegészítőként és
bőrápoló szerként. Utóbbi célra történő alkalmazása egyébként egy a
növény másik érdekes tulajdonsága miatt lehetséges: összehúzza,
beszárítja a sebeket, így a hegesedést jelentős
mértékben csökkenti.
A
sztívia levelei a cukornál és a méznél is jóval édesebb
anyagot tartalmaznak nagy mennyiségben. A sztívia kivonat a
jelenleg ismert legédesebb vegyületet, szteviol glükozidot
tartalmaz. A levelek őrleménye harmincszor, a belőle készült
kivonat akár háromszázszor édesebb a cukornál. 10 gramm por 3 kiló
cukornak felel meg, a kalóriatartalma nulla, és
az aszpartámmal ellentétben nem bomlik le meleg hatására
(sütés-főzés, melegital) sem. Jótékony hatással van a máj-anyagcserére,
és az emésztésre általában, serkenti a hasnyálmirigy
működését, szabályozza a szervezet vércukor-szintjét. Állítólag
még a vérnyomást is csökkenti, de úgy, hogy a normális vérnyomást nem viszi
lejjebb. Egyetlen hátránya talán, hogy nem teljesen cukor ízű, de ezt könnyen meg lehet szokni.
Linkek a sztíviáról:
Édesebb, mint a méz? Sztívia, alias édesfű
Sztívia a természetes növényi édesítő
Sztívia, mint édesítőszer
stevia.uw.hu
stevia.shop.hu
sztivia.lap.hu
A Splenda
Egy kanadai gyártó már több mint 8 éve megjelent terméke a sucralose,
ismertebb nevén Splenda,
(E955) amit cukorból állítanak elő. Egy időben úgy nézett ki, hogy ez
is használható cukoralternatívát jelenthet, sajnos azonban hamar kiderült,
hogy a Splenda legalább annyira káros az egészségre, mint az aszpartám,
ha nem jobban! Pár év alatt ezzel a témával is tele lett az
internet. A Splenda lényegében egy módosított cukormolekula, melyben a
három hydroxyl csoportot 3 klór atommal helyettesítették. Szakértők
szerint ez a molekula ebben a formában inkább valamiféle rovarirtó
vegyszerre hasonlít (egész konkrétan jobban hasonlít a DDT-re, mint a cukorra) és ez nem véletlen. A vegyületet 1976-ban
fedezték fel egy brit vegyiüzemben, ahol egy új rovarirtó permetezőszert akartak
előállítani. A sucralose-zal kapcsolatban azóta számos webhelyen kezdtek tényfeltáró cikkek írásába. Ezek egyike itt olvasható, de a neten megjelent információk gyűjteményes formában is elérhetőek az angolul tudóknak.
Hát mit mondjak... ha a Splenda is elterjed, írhatok arról is egy cikket. De inkább ne kelljen. :-/
A szukralóz miiatt tettem kérdőjelet az "Édes alternatívák" után.
Figyeljünk oda, mert attól, hogy valami forgalomba kerül és nem
aszpartámnak hívják, még lehet káros az egészségünkre.
A szaharin
Amennyiben valamiért ragaszkodnánk a mesterséges édesítőszerekhez, nyugodtan édesíthetünk
még a jó öreg szaharinnal (E954) is, bár ennek nem sok értelme van a Xilit és a sztívia mellett.
Van remény
Kis
idővel azután, hogy ennek az oldalnak egy kezdetleges változata először
fölkerült a netre, átvette néhány médium is. Reakcióképpen a
Monsanto PR-úthengere azonnal be is indult, mint
minden ilyen esetben. Azóta ismét csönd van, és a többség nyugodtan
mérgezi magát tovább a független kutatási eredmények
és az Aspartame Safety Consumer Network-ön (ACSN) közzétett megszámolhatatlan esetleírás dacára.
Mindezek ellenére van remény. Az amerikaiak egy részének már
1987-ben elege lett, és létrehozták az
Aspartame Consumer Safety
Network nevű szervezetet, amely nagy mértékben hozzájárult az
aszpartámról szóló információk terjesztéséhez. Az ACSN-nél
esettanulmányokat is gyűjtenek. Kérik az embereket, hogy csináljanak egy
Noaspartame-test -et, ami annyit jelent, hogy az aszpartámot fogyasztó
egyik napról a másikra leáll az aszpartámmal, és megfigyeli, hogy miben
javul az állapota idővel, majd ezt elküldi a szervezetnek.
A felvilágosító munka eredményeképpen egyre több ember szeme nyílik ki,
és a Monsanto mindent beborító PR hazugságai ellenére kezdünk leszokni
az aszpartámos termékekről. A Coca Colánál pl. ez 2004-re 34%-os visszaesést
jelentett az előző évhez képest a Light termékek esetében.
Személyes tapasztalatom
Régebben
én is aszpartámot (E951) tartalmazó rágógumit (Orbitot) használtam
napközben fogmosás helyett, de csak úgy is. Aztán
egyszercsak elkezdődtek a bokafájdalmaim. Reggelente egyre
hosszabb ideig tartott a bokám "bejáratása", a végén már kora délután
is sántikáltam. Úgy, hogy egyébként egészséges voltam, a májfunkciómmal
és a vérképemmel semmi baj nem volt.
Amióta felhagytam az Orbittal, megszűntek az állandó bokafájdalmaim,
amit mindenre fogtam addig, csak a rágóra nem gondoltam, mert bár egy
időben már közel kerültem az aszpartám témához, de a PR-úthenger
lényegében engem is kilapított. Úgy véltem, hogy ha már Európába is
beengedték az anyagot, akkor lehet, hogy a gyanúim mégsem megalapozottak. A tüske a
cikk elején említett forró italos történet miatt azért megmaradt bennem,
és tovább figyeltem az eseményeket. Amikor aztán később Új-Zélandon
betiltották, újra elkezdtem vele foglalkozni és az internet segítségével
végre teljesen képbe kerültem, s végül felhagytam az Orbit fogyasztásával.
A bokafájdalmaim 3 hét alatt nyomtalanul elmúltak.
Ha olyan cikket olvasunk, amiben az aszpartámot mint egészséges
anyagot taglalják, jusson eszünkbe az Új-Zélandi történet. Sajnos azóta már az
ottani hivatalok is lefeküdtek a Monsanto-nak, az USA és Európa után,
ugyanazt a gyártó által propaganda céllal terjesztett süket mesét adják
elő az embereknek, amit mindenhol olvashatunk. Az Új-Zélandi hatóság
véleménye
itt olvasható.
Óvjuk az egészségünket, ne
vásároljunk aszpartámot (E951) tartalmazó termékeket! A Canderel-en
kívül jelenleg több mint 9000 ilyen van forgalomban, úgyhogy résen kell
lenni. A magunk és a családunk érdekében. De megjegyzem teljesen
értelmetlen feladni a természetes cukrok fogyasztását, mert
a cukor nem méreg, hanem energia. Nem a cukorral van baj, hanem a korunkra oly jellemző mértéktelenséggel, a cukor addikcióval.
A cukorfogasztás töretlenül emelkedik szinte mindenhol a világon
előállításának kezdete óta, és erre az utóbbi évtizedekben az
élelmiszeripar is egyre nagyobb szerepet játszik.
Szinte minden édes termék egyre több cukrot tartalmaz, sőt már olyan
készen kapható élelmiszerekben is van cukor, nem is kevés, melyek
receptjében régen egyáltalán nem volt jelen a cukor. Az egy főre jutó
cukoradag hazánkban már az 50kg felé közelít, míg a hatvanas években
ennek a fele volt. Pedig akkor még általánosnak számított a házi befőzés, lekvárkészítés.
A témát illetően ezt a kimerítő cikket ajánlom elolvasásra.
A jövőben a túlzások nélküli, kulturált cukorfogyasztás
megjelenésével lekerülhet a cukor a halállistáról,
az édesítőszerek buta divatja pedig a
múlté lehet, kivéve azok körét, akikneknek
erre egészségügyi okból van szüksége. A természetes édesítőszerek,
különösképpen a Xilit elterjedése mindenképpen kívánatos volna, de
megtudván a Xilit
pozitív tulajdonságait, nem érdemes rögtön a ló túloldalán kikötni.
Nibiru
Első változat: 2004.08.27
Legutóbbi frissítés: 2011.10.02
v.1.13
Megjegyzés
Jelen cikk írója elhatárolódik az írás minden rövidített, átírt, és
lánclevél stílusra átszerkesztett formájától, melyek a legkülönfélébb
netes és nyomtatott(!) orgánumokban újra meg újra előkerülnek. A
legismertebb változatot mely persze jóval rövidebb ennél, valaki
hatásvadász beszédstílusra szerkesztette át és telerakta hármas
felkiáltójelekkel. De ez még hagyján. A
magánszorgalomból, vagy gyanúim szerint inkább félretájékoztatási
szándékkal átszerkesztett változatokba viszont olyan nyilvánvaló
marhaságokról írnak, mint hogy "az aszpartám-ellenesek elnöke szerint: "Az aszpartam az
egyetlen olyan génmanipulált termék..." Nem
is folytatom. Ha értelmes ember elolvassa azt az írást, legyint
egyet, mivel nyilvánvaló, hogy az aszpartám egy kémiai molekula, amiben
nincsenek gének, így génmanipulálni sem lehet. Olyan titulus,
hogy "aszpartám-ellenesek elnöke" pedig nem létezik. (Mint azt írtam,
az USA-ban forgalomba hozott aszpartám génmanipulált baktériumok
ürüléke, de ebben a végtermékben nincs génmanipulált alkotórész.) Az
ilyen és hasonló
stílusban íródott anyagok sikerrel teszik nevetség tárgyává
az aszpartámról szóló hiteles írásokat. Persze anélkül, hogy
elméleteket gyártanék: könnyen lehet, hogy valaki(k)nek éppen ez
volt a célja vele.
Az egészben a legszomorúbb, hogy a láncleveles változatokat rendszeresen
leközlik a legkülönbözőbb webhelyeken, egymásra hivatkozva, és már
senki sem ismeri az eredeti forrást.
Ajánlott cikkek, források:
A cukor és
a meseterséges édesítőszerek egészségkárosító hatásai (Kiemelt!)
Kincseslada.hu: Aszpartám veszély!
"Light- veszély" - mérgező műanyag édesítőszerek!
Cikkek Aszpartámról
(NutraSweet) angoway.com">Magángyűjtés az aszpartámról szóló angol
nyelvű anyagokból
http://www.healingdaily.com/detoxification-diet/aspartame.htm
Ismét gyanús az
aszpartám (2005.09.23, index.hu)
A tizennégy
leggonoszabb multi
Betiltanák a
britek az aszpartámot (2005.12.16, index.hu)
|
|
