nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

Egészség  - Energiatakarékos környezetszennyezés  az EU-ban           Frissítve:  2013.02.25

Barátaim oldalai


Energiatakarékos környezetszennyezés az EU-ban
Gondolatok a hagyományos izzók kivonása kapcsán


Bevezető

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Itt a legújabb: a 2010-es esztendővel  megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján, azzal a jelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat saját magunktól, - már ha egyáltalán az ember az oka a globális felmelegedésnek - de a hagyományos izzólámpák betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan és már most pontosan lehet látni, hogy jóval több kárt okoz mint amennyi haszonnal jár.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, hazugságok tömegével etetik a fogyasztót brüsszel és a gyártók egyaránt. A hagyományos izzólámpák betiltásának kezdeményezése ugyanis messze nem az EU környezetbarát politikájának okán történik - nem is támasztható alá racionálisan, mint azt majd bemutatom - az csak egyike  a porhintéseknek. Sokkal inkább a kompakt fénycsövek gyártóinak gazdasági lobbymunkája, pressziója, manipulációja érhető tetten az egész ügy kapcsán. Az áttérés kizárólag arra jó, hogy a gyártók kaszálhassanak az egyébként nem olcsó, ám igencsak környezetszennyező kompakt fénycsövek gyártásán, valamint hogy az így szerzett pénzből  felfuttathassák a ma még oly drága és túlnyomó többségében gyenge fényerőt produkáló LED fényforrások piacát. Mindezt pedig a fogyasztók egészségének semmibe vétele és a környezet szennyezésének árán.

A kompakt fénycső egy ősrégi - több mint 30 éves - technológia. A gyártók alig fejlesztettek valamit a témában, ugyanakkor már régóta jóval több rajta a gyártói és a kereskedelmi nyereség, mint a hagyományos izzólámpákon. Pláne mióta beengedték a filléres és ócska kínai izzókat is a piacra. A kompakt fénycsövek gyártása se nem korszerű, se nem környzetbarát, ám a gyártók ebben a szegmensben extra nyereséget voltak képesek termelni, persze súlyos reklámkiadások mellett. Az értékesítést felpörgetni, a nyereséget fokozni viszont nem voltak képesek, mert racionális és egyéb okokból, melyeket alant részletezek, alig vásárolta valaki ezeket a termékeket.

- Drágák.
- A gyártók állításával szemben a kompakt fénycsövek jóval idő előtt meghalnak.
   (Magyarul hazugság minden számítás, ami a megtérülésüket mutatja.)
- De nem bírják a kapcsolgatást sem, azaz átlagos használat mellett még hamarabb
    tönkre mennek.
- A többségüknek percekbe telik míg elérik a megfelelő fényerőt.
- A hatásfokuk gyengébb, mint amit a gyártók hazudnak róluk. Konkrétan kevesebb fényt
    adnak, vagy/és többet fogyasztanak, mint amit feltüntetnek a csomagolásukon.
- Zúg az elektronikájuk.
- A többség fényvisszaadása finom szólva nem megfelelő, mondhatni POCSÉK.
- Mindezek mellett a higanytartalmuk miatt még erősen környezetszennyezők is.

A felsoroltakat lejjebb részletesen is elemzem.

A gyártók azonban kaszálni akartak és döntöttek, hogy ha több pénzt akarnak lehúzni az emberekről, annak nincs egyszerűbb módja, mint megkenni a hivatalnokokat, jelen esetben a senki által meg nem választott brüsszeli bürokratákat, hogy azok tiltsák be a hagyományos izzók forgalmazását az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés egyre vitatottabb elméletére hivatkozással. A tervük sikerült.

A hagyományos izzókat 2012-ig fokozatosan vonják majd ki az EU-ból. Első ütemben 2009 végére eltüntették a polcokról a 60W-nál nagyobb fogyasztású darabokat. Brüsszelből azzal kampányolnak hogy a tervnek köszönhetően az európai háztartások 25-50 Euróval (átlagosan ez nagyjából 10.000 Ft a jelenlegi árfolyamokat nézve) fizetnek majd kevesebbet így az áramért évente, és 15 millió tonnával kevesebb széndioxid kerül a levegőbe. - Milyen szép és jó, hurrá! - hirdeti a média. Hogy szemléltessék, azt az adatot lengetik, hogy kompakt fénycsövek használatával egy évben Románia teljes áramfogyasztásának megfelelő energiát takarít majd meg az EU. Arról már nem beszélnek, hogy azáltal majd mennyi higany kerül a talajvízbe. A kampány azért is átlátszó, mert mindeközben a boltokban és a TV-shopokban az elektromosságot zabáló nagyteljesítényű árucikkek tömkelegét hirdetik és adják el nap mint nap. Tehetik, mert nem létezik energiakorlátozás, azaz nincs megszabva, hogy egy adott négyzetméterre mennyi lehet a maximális áramfogyasztása egy épületnek, pedig ha igazán védeni akarnánk a Földet, ezt kéne tennünk mindaddig, amíg az energiánkat nem teljes egészében megújuló forrásból fedezzük. A villanyárammal  működő háztartási berendezések egyre szaporodó hada - külön kiemelve a légkondicionálókat - messze többet fogyasztanak, mint amit az újonnan kötelezővé tett lámpákkal meg lehet takarítani.

Arról sehol sem cikkeznek, hogy Európában a klimaváltozás és pusztán kényelmesség miatt mennyi légkondicionáló berendezést (melyek fogyasztása többszázszorosa egy hagyományos villanykörtének) helyezünk üzembe folyamatosan. Míg Brüsszel képmutató módon betiltja a hagyományos izzókat, a légkondicionáló berendezések üzembe helyezésére, vagy működtetésére semmilyen korlátozás nincs. Egy átlagos légkondi két és fél- három  hónapig üzemel az Európai Unióban, 3-4 KW-os elektromos teljesítménnyel. De van, ahol fűtésre is ezt használják. A légkondikat legtöbbet használó országokban ráadásul még most a 21. században is túlnyomóan szimpla üveggel szerelik fel az ablakokat, így fogyasztva több mint dupla annyit, akár hűtésre, akár fűtésre használják éppen a légkondicionáló berendezést. Csak a dupla üvegezésre átállással többezerszer több energiát lehetne megtakarítani, mint amit az "energiatakarékos" világítással.

Egy átlagos légkondi annyi elektromos áramot zabál meg egyetlen óra alatt, mellyel úgy tíz éjszakát lehetne bevilágítani egy 100W-os hagymányos izzóval. És nem kevés azon lakások száma, ahol nem egy, de két-három ilyen berendezés is üzemel. Az irodaépületekről már nem is szólva, ahol nyáron is a zakó és a nyakkendő a trendi. Nincs közösségi törvény, ami megtiltaná nyáron a 24-25 fok alá hűtést, ugyanakkor ránk kényszerítik a környezetszennyező, természetellenes fényű és drága kompakt fénycsöveket.

Az EU-s logika egyébként már azon is elbukik, hogy míg a matt és opál izzókat nem lehet tovább forgalmazni, addig a szintén matt és opál, burkolatba csomagolt kompakt csöveket és LED lámpákat simán. Vagy hogy miért nincs törvény arra, hogy ne lehessen olyan lámpatesteket forgalomba hozni, melyek túl kevés fényt engednek át. Mert ilyen alapon... Én például hosszú évek óta keresek olyan zárt mennyezeti lámpát, melynek az üveg burkolata átlátszó, vagy katedrál jellegű, csak engedje át a fényt. Nem találtam.

A hagyományos izzólámpák kivonási rendje eredetileg a következő volt:

2009.09.01 - Már nem rendelhetnek a boltok matt, vagy "opál" felületű, hagyományos
                  villanykörtét és a 100 W-os, vagy annál nagyobb fogyasztású átlátszó égők
                  forgalmazásának is vége.
2010.09.01 - a 75-W-os hagyományos izzók tűnnek el a boltokból.
2011.09.01 - a 60 W-osak is. A 40-es és a 25-ös izzók még egy évet kapnak.
2012.09.01 - már csak a 10 Watt alatt maradhatnak az izzók. Ezeket eddig sem használta
                  senki sem világításra, csak speciális célokra. Ilyenek a sütőizzók és társaik.

Az eredeti elképzelésen végül annyit változtattak, hogy a kereskedők értékesíthetik a meglévő készleteiket. Mivel a kereskedelem nem hülye, rendesen bekészleteztek izzólámpákból, úgyhogy még sokáig elérhetőek lesznek a polcokon szerencsére.

Miért is röhejes a 15 millió tonna, amivel vakítanak (összehasonlítások, adatok)

Kezdjük a hagyományos izzók kivonását szorgalmazók legfontosabb érvével, a széndioxid kibocsátás csökkentés fontosságával. Ismert adatok alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg az EU huszonhét tagországa villamosenergia termelésének 30%-át atomerőművek, 10%-át vízerőművek  adják, de az igen dinamikusan fejlődő szélerőművek részesedése is 3.8%. Ha csak ezeket veszem alapul, akkor is a széndioxidot nem termelő villamos erőművek termelik az EU-ban felhasznált elektromos áram 44%-át! Ez máris azt jelenti, hogy 100 régi izzólámpából 44 nem is "termel" széndioxidot. De biztosan ezzel is számoltak az okosok, úgyhogy az ő kedvükért maradjunk a 15 millió széndioxidnál.

A megtakarított 15 millió tonna viszont még akkor is szánalmasan szerény mennyiség, ha pusztán az utasszállító repülőgépek által a magas légkörbe nyomott széndioxid mennyiségével vetjük össze. Jelenleg ez 600 és 800 millió tonna között mozog, de 2020 és 2025 között már elérheti a 1,5 milliárd tonnát évente Európában, amikorra az összeurópai széndioxid kibocsátás mintegy felét fogja adni. Tekintve azonban, hogy a globális felmelegedéshez a nagy magasságban repülő járművek széndioxid kibocsátásánál 2.7-es szorzót kell alkalmazni amikor a felmelegedéshez való hozzájárulásukat nézzük, már most
2 milliárd tonna földközelben kibocsátott széndioxid egyenértékről beszélhetünk. Csak hogy érezzük az arányokat.

Ha pedig ez nem lenne elég, az üvegházhatásért és a globális fölmelegedésért aggódók jól tudják, hogy ott a metán, mely a széndioxidnál 20-25-ször erősebb üvegházhatású gáz. Bolygónkon csak a szénbányászat önmagában közel 550 millió tonna széndioxiddal egyenértékű metánt szabadít rá a légkörre, melynek 45%-a Kínában kerül a felszínre. És akkor még nem említettem, hogy az újabb keletű kutatások szerint az emberi tevékenység során a Földön keletkező összes széndioxid mennyiségének százszorosára becsülik a felmelegedés során a szibériai permafrostból évente felszabaduló metán mennyiségét. Ha tehát a permafrostból felszabaduló gázokhoz hasonlítom, a hagyományos izzók betiltásával megtakarított 15 millió tonna széndioxid már statisztikai hibának is szánalmas.

"Az örök jég birodalma már nem "örök". Nyár végére a láp felszíne felolvad és a kutatók legnagyobb megdöbbenésére a mocsaras vízből buborékokban tör fel a metán. Hogy a metán ki fog szabadulni, azt már rég sejtették, de hogy ilyen hamar és ilyen mennyiségben, az még lidérces álmukban se jött volna elő. Az utolsó felmérések alkalmából 2008 szeptemberében a láp száz meg száz kilométereken át szinte fortyogott és a felette lévő levegőben számottevően több metán volt, mint úgy általában."
(Idézet innen.)

A felmelegedés miatt tehát egyre több széndioxid és metán jut a légkörbe, a folyamat pedig öngerjesztő és megállíthatatlan. A permafrostból kiszabaduló gázokban tárolt szénmennyiséget 1672 milliárd tonnára becsülik, ami több mint kétszerese a ma a légkörben lévõ 780 milliárd tonnának! És az EU-bürokraták 15 millió tonna széndioxid miatt tilják be a hagyományos izzókat! Ez már képmutatásnak is feltűnően gyenge.

Egyéb metán források

Metán képződik még az állattenyésztés során is, de ezt azért nem taglalom bővebben, mert a tudósok hosszas vizsgálat során azt állapították meg, hogy a légköri metán mennyiségének változása elhanyagolható mértékben emelkedik csak az állatok számához képest. A jelenséget megmagyarázni nem tudták, de bizonyították és ez a lényeg.

Logikus is, mert igaz ugyan, hogy a kérődzők emésztőrendszerében a baktériumok a cellulóz lebontása során metánt termelnek, de sokkal több metán keletkezik a Föld folyóinak deltáiban, városok szemétlerakóiban, vagy az erdei avar bomlásakor. Metán szabadul fel még a szennyvíztisztítás, és a földgáz kitermelése során. A tengerek felmelegedése miatt pedig rendkívüli mennyiségű oldott gáz szabadul föl, a széndioxidtól kezdve a metánig mindenféle, amire még becslések sincsenek. (Arról nem is szólva, hogy bizony mi emberek is metánt eregetünk, igaz messze nem annyit mint a kérődzők.)

Visszatérve a kibocsátáshoz, ha valóban mi okozzuk a felmelegedést, akkor már rég itt volna az ideje, hogy eldöntsünk néhány fontos kérdést. Például, hogy megéri-e még pár évtizednyi kényelmes röpködés a Föld körül, ha utána nem lehet majd rajta élni. Pedig ez csak egyetlen tétel. Ha az energiával és a nyersanyaggal való takarékosságról van szó, meddig hagyjuk még  hogy a profitérdekelt multik tovább folytassák a néhány év alatt elromlásra programozott "tartós" fogyasztási cikkek gyártását? És vajon mikor fogják betiltani az erőforrásainkból történő szándékos szemétgyártást? Gondolok itt a műanyag italospalackoktól a McDonalds-os játékokon, és Kinder tojás figurákon át a műanyag zacskókig bezárólag rengeteg mindenre.


Egészségügyi veszélyek

Azt a paranoiát, hogy a kompakt fénycsövekből kiáramló UV sugárzás bőrpírt okoz, hagyjuk, hiszen senki sem fekszik rájuk. Az viszont tény, hogy egyetlen világító alkalmatosságnak sincs annyira negatív egészségügyi és környezetkárosító hatása, mint a kompakt fénycsöveknek. Például fogalmunk sincs, hogy vajon mennyivel többet fizetünk majd az orvosoknak a kompakt fénycsövek okozta szemromlásért, tekintve, hogy "a kompakt fénycsövek speciális, villódzó fényének hosszú távú hatásairól egyelőre meglehetősen keveset tudunk. A fény különleges kék tartalma pedig akár stresszreakciókhoz és alvászavarokhoz is vezethet, mivel gátolja a melatonin nevű hormon termelődését. A melatonin felelős az alvásért az emberi szervezetben. A hagyományos égők fényének spektruma ezzel szemben megegyezik a napfényével, így nem okoz alvászavart."  [...]

Nem szabad lebecsülni ezeknek az égőknek az elektromágneses kisugárzását sem - hangzott el egy bonni tájékoztatón. Johannes Schmidt, a Neubeuern Épületbiológiai Intézet munkatársa
elmondta, ezek a lámpák túllépik a világszerte a számítógépeknek engedélyezett sugárzási mérték tizenkét-, de akár  negyvenszeresét is. (Idézetek innen)

Migrénkutatók, de és más specialisták is jelezték, hogy a kompakt fénycsövek szédüléses migrént okozhatnak, az epilepsziásoknál pedig rossz közérzetet, a koncentráló képesség elvesztését válthatják ki. S ami még ennél is rosszabb, a lupusz nevű betegség egyik lehetséges oka is lehetnek, bár ezt konkrét kutatási adatokkal nem támasztották alá.
A panasz ráirányította a figyelmet a kompakt fénycsövek minőségi problémáira is, értve ezalatt, hogy túl hideg vagy érzékelhetően zöld tónusú fényt sugároznak, villognak és hogy időre van szükségük a bemelegedéshez. A gyártók persze tagadják a nyilvánvaló, bárki által észlelhető tényeket is.

Az sincs a köztudatban, hogy ha egy kompakt fénycső eltörik, a belőle kiáramló gázokat nem szabad belélegezni, és alaposan ki kell szellőztetni a helyiséget, tekintve, hogy az izzók higanyt is tartalmaznak. Miközben tehát -  nagyon helyesen - az EU-ban kivonták a forgalomból a higanyos lázmérőket, egy sokkal valószínűbben károsító higanyforrás előtt nyitották meg az utat.

Környezetszennyezés a köbön - higanyt a talajvízbe!

Ha teljes képet akarunk kapni a támáról, ne feledjük, hogy Brüsszel úgy tette kötelezővé a takarékos izzók használatát, hogy a mai napig nincs megszervezve, hogy mi a lófüttyöt kezdjünk majd az ezer és ezer tonna számra keletkező veszélyes hulladékkal, ami az ilyen izzókból keletkezik ma, és keletkezni fog a jövőben. Mert míg a hagyományos izzók közönséges hulladéknak számítanak, a kompakt fénycsövek a rendkívül mérgező higany mellett foszfort is tartalmaznak a műanyagon és egyéb elektronikai  - szintén veszélyesnek számító - hulladékon kívül.  Nálunk még azokat a rohadt ásványvizes palackokat sem gyűjtik legtöbben szelektíven, sőt, még arra sem hajlandóak, hogy rátapossanak, mielőtt a kukába dobják őket, de simán eldobálják az erdőben is, ha éppen ott ürül ki. Ez lesz a kompakt fénycsövek sorsa is.

Azokkal is számolni kell, akik olyan tanulatlanok, hogy nekik a szemét az szemét, ami mindegy, hogy hol van, (erdő mélyén, patak partján, folyóba öntve, stb.) csak ne az ő portájukon legyen. Esetükben már annak is örülhetnénk, ha megtanulnák, hogy mire való
a kuka. Tőlük várnák el, hogy majd megkeressék a kijelölt tárolókat, amiből alig van, ha a kompakt fénycsöveik felmondják a szolgálatot? Vicc. A sokmillió szétdobált, vagy a szeméttelepre került széttört cső anyaga aztán beszivárog a talajba. Végeredmény: a kibocsátott széndioxid szint növekedési üteme talán csökken pár tízezrelékkel, az izzók várhatóan hanyag kezelése miatt viszont mérgező higany, meg foszfor kerül tonnaszámra a felszín alatti vizeinkbe. Meg a gyűjtő helyek környékén a levegőbe. Egy az Egyesült Államokban 2009-ben végzett felmérés szerint évente 400 millió darab kompakt fénycső kerül kidobásra, melynek 80%-a(!) a kommunális hulladékban végzi. Sőt, Dél-Carolinában, ahol emiatt begyűjtési programot indítottak, a kompakt fénycsövek 95%-a kerül a kukákba. Kötve hiszem, hogy az EU jobban állna a visszagyűjtés tekintetében.

A gyártók azzal vakítják az embereket, hogy a kompakt fénycsövekben csak igen csekély mennyiségű (mindössze 4-15 mg) higany van, pedig ez az EU-ban összesítve nagyjából 160-200 tonna, a környezetünket szennyező higanykibocsátást jelent, amely sosem kerül újrafeldolgozásra. És ez is csak akkor lenne annyi, ha a kompakt fénycsövek képesek lennének 6000 órán keresztül működni, ami viszont egész egyszerűen egy hazugság, de erről majd később. A saját tesztjeimet alapul véve, a fentebb említett 160-200 tonnát 8-10-zel kell megszorozni, hogy helyes eredményre jussunk. Optimista esetben ez közel 1300 tonna higany évente, azaz egy évtized alatt 13000 tonna higany. Ennek egy része pedig a levegőben lebegve jut el a "fogyasztóhoz". Az utóbbi évtizedekre végre megszabadultunk az üzemanyagban lévő ólomtól, helyette most újabb, főleg a felnövekvő generációk szervezeték károsító szennyezési lehetőséget találtak a brüsszeli bürokraták.
Szinte már azt gondolhatnánk, hogy a "Higanyt a talajvízbe!" az EU új szlogenjeinek egyike.

De az alapkoncepció is hibás. Mert ugye az lenne a cél, hogy minél kisebb energiafelhasználás mellett minél kevesebb veszélyes hulladék keletkezzen a háztartásokban. Talán nem lenne értelmetlen kiszámítani, hogy a kompakt fénycsövekkel  megtakarított energia és széndioxid mennyiség valójában megtakarításra kerül-e EGYÁLTALÁN. Ha ugyanis valaki tovább lát az orránál és összeadja számokat, arra a következtetésre juthat, hogy kompakt fénycsövekkel világítani mind gazdaságilag, mind pedig CO2 mutatók szempontjából ésszerűtlen. Ilyen számítások persze nem készülnek, mert valakiknek nem áll érdekében, hogy tisztán lássunk. Lényeg, hogy ha a veszélyes hulladéknak minősülő kompakt fénycsövek begyűjtésére, szállítására, kezelésére és feldolgozására szánt energiát is beleszámoljuk az egyenlegbe, akkor az annyira hangoztatott CO2 megtakarítás nem csak hogy elenyészhet a semmiben, de könnyen kiderülhet, hogy ráfizetés volt az egész. És akkor még a környezeti károkat nem is számoltam bele.

A kompakt fénycsövek ára, minősége

Bár a fentiek után már talán a legkisebb gond, de a hagyományos izzók betiltásának kiagyalói azzal sem számoltak, hogy a normális minőségű kompakt fénycsövek ára gyakorlatilag nem, vagy alig térül meg, mivel egyrészt igen drágák, másrészt jóval hamarabb tönkremennek, mint amit állítanak róluk. Ám brüsszelnek mindez teljességgel mellékes.

Jómagam sok éve kísérletezem energiatakarékos világítással. A kompakt fénycsövek esetében tapasztalatból tudom, hogy átlagos használat mellett még a méregdrága darabok sem tartanak sokkal tovább, mint a jó minőségű hagyományos izzók. Kicsivel több mint a fele bedöglik jóval idő előtt, ráadásul nem bírják a kapcsolgatást, azaz olyan helyre, ahol folyton kapcsolgatjuk, eleve nem valók. (Ahogy a hagyományos neoncsövek sem.) A közepes árszínvonalú termékeknek pedig legtöbb esetben is pocsék a színvisszaadásuk. Brüsszel 80%-os színvisszaadási indexet határozott meg a szabványban, mint minimumot. Ez több szempontból is komolytalan. Egyrészt senki sem ellenőrzi - legalábbis szűkebb hazánkban - az import termékek színvisszaadási indexét, így a piacon lévő olcsó kínai szarok sok esetben nem hogy a 80-at, de még a 70-et sem érik el. 70% színvisszaadás mellett pedig még egy Playboy nyuszi is kétnapos hullának néz ki, hidegfehér csövek esetében pedig már egyenesen zombinak. Pedig már a 80-as index is igen gyenge színvisszaadást jelent egy izzólámpához képest. (Vicces még az is, hogy a LED lámpákat 80 fölötti értéknél már high CRI , azaz magas színvisszaadású indexűként adják el.) Persze vannak ennél jobban teljesítő kompakt fénycsövek is. El is kezdtem próbálgatni őket, és bizony kiderült ami várható volt, hogy azok a darabok, melyek már elviselhető színt adnak, bizony 3-4-szer annyiba kerülnek, mint más, szintén márkás termékek. És 8-10-szer annyiba, mint a hasonló kínai termékek, melyek inkább csak ott használhatók, ahol csak a fény a lényeg, a szín nem. A kínai eredetű kompakt fénycsövek tartósságáról pedig jobb nem is beszélni, nem mintha a nagy márkák drága darabjai sokkal jobban volnának. A fő probléma, hogy a CRI értéket egyetlen terméken nem tüntetik fel, pedig az sokkal fontosabb érték, mint a színhőmérséklet. Ez utóbbit feltüntetik ugyan, de annak sem lehet hinni. Erről majd még később írok bővebben is.

Ha az árakat nézem, a leggyakrabban használt 60W-os, jó minőségű hagyományos izzólámpa ma 70 Forint körüli összegért már megkapható. Az - elvileg - ugyanilyen fényerővel rendelkező energiatakarékos társai ezzel szemben minimum 6-7-szer, de akár közel százszor is többe kerülhetnek. 400 Ft alatt pedig az üzletek gyakorlatilag ipari hulladéknak is gyenge termékeket értékesítenek. Az alábbiakban megpróbálom leírni az ár és a minőség közötti összefüggést, de azt azért el kell mondanom, hogy az általam kipróbált kompakt fénycsövek esetében sem volt mindig igaz, hogy annál jobb, minél drágább. Egy neves gyártó korszerűnek látszó termékei közül vettem két 1800 Ft-os mignon (E14) foglalatba való kompakt fénycsövet, melyek nem elég, hogy még mindig a lassú felfényesedés ősrégi betegségével küzdöttek, de a felkapcsolás után több mint egy másodpercet kellett várni, míg egyáltalán magukhoz tértek. Az egyik darabnak ehhez képest folyamatosan percegett (ívett húzott) az elektronikája, a másik meg csak szimplán zúgott. Másnap azonnal visszavittem őket a boltba, hogy kenjék a hajukra, mert ilyesmit még egy 4-500 forintért sem nézek el, nem hogy ezernyóccázé'.

A kompakt fénycsövekről általánosságban elmondhatjuk, hogy a fényerejük bizony elmarad a dobozon összehasonlításképpen feltüntetett teljesítményű hagyományos izzólámpa fényerejétől, és az élettartamuk alatt ez csak egyre rosszabbodik. Fényerő tekintetében az olcsó kínai kompakt csövek különösen siralmasan teljesítenek, a színvisszaadása pedig olyan némelyiknek, mintha valami kriptába lépett volna az ember. Lila!!! Ehhez még hozzájön az alkalmazott gyenge minőségű elektronika, ami miatt az élettartamuk gyakran még a gyengébb minőségű hagyományos izzókét sem éri el. A használható  kompakt fénycsövek 400 és 6000 Ft közötti összegbe kerülnek darabonként. 400 Ft körül akciós kínai terméket kapni, aminek zúg az elektronikája és nem színhelyes, de legalább a fényereje nagyjából megvan. 500 körül már előfordulnak elfogadható színű fényt produkáló, használható darabok is. Az 1000 és 1500 Ft közöttiek már egészen tűrhető  fényt produkálnak, de ha nem megfeleő színhőmérsékletű darabot váalsztunk, még ezeket is napokba, de akár hetekbe kerül, míg megszokja az ember a hagyományos izzólámpa után. Addig olyan érzése van az embernek, mintha hideg lenne a szobában, és főleg a meleg fényű darabok esetében; mintha sötétebb lenne. Ez utóbbi azonban nem véletlen. A kompakt csövek többsége valóban nem produkál annyi fényáramot, mint amennyit elvileg kéne! Erről majd később bővebben.

Ha a fény minőségét nézem, 3000 Ft-nál kezdődnek a jobb kompakt fénycsövek, de ha egy a nappali fényhez hasonló, aránylag elfogadható fényt produkáló darabra vágyik valaki, akkor 6000 alatt nem ússza meg, ez pedig pont százszor annyi, mint egy rendes izzólámpa ára. A határ pedig a csillagos ég! Az egy dolog, hogy egy 6000 Ft-os izzó nagyjából a büdös életben nem térül meg, de mivel láttam 6000 Ft-os izzót is világítani, elmondhatom, hogy egy rendes izzólámpa fénye bizony még mindig messze kellemesebb annál.

Annyiféle kompakt fénycső kipróbálása után azt mondom, hogy a drágábbakat meg lehet szokni, de ha a szemünk egészségét nézzük, egyik sem arra való, hogy olvasson mellettük az ember. Arra mindenképpen érdemes helyi hagyományos, vagy halogén fényforrást használni.

Különös tapasztalatom volt az egyik neves gyártó igen drága termékével. Azért vettem meg őket, mert szemre ennek a fénye hasonlított legjobban a hagyományos izzók fényéhez. Ha tudom, amire később rájöttem, sosem vettem volna meg őket. Amikor ugyanis először karácsonyoztunk ezekkel a kompakt fénycsövekkel a csillárban, még nem tudtam, hogy ilyen típusú világítás mellett az egyébként jó minőségű videókamerám nem képes ráállni a helyes fehéregyensúly értékre. Sajnos erre már csak utólag döbbentem rá, amikor megnézve a felvételt, mindenki erősen májbetegnek tűnt rajta karácsony szent ünnepén. Szóval, ha valakinek energiatakarékosság címszóval kompakt fénycsövei vannak a lakásában, az ne csodálkozzon az ilyesmin. Még manuális beállítással sem biztos, hogy sikerülni fog a felvétel, ha a kamera nem kedveli az adott típusú lámpát. Márpedig nem fogja! Hagyományos, vagy halogén izzóval ilyen nem fordulhat elő.

Megjegyzem a kérdéses termékből összesen hat darabot vettem, melyek közül kettő kiégett pár éven belül, egynek meg szikrázni kezdett az elektronikája, majd úgyszintén kipurcant. Ez azt jelenti, hogy a termékek fele közel sem voltak olyan tartós, mint az a dobozukon állt. Nagyjából annyi idő alatt égtek ki, mint a hagyományos izzók szoktak, pedig nem filléres vacakról volt szó és amúgy is kíméltük őket, azaz nem voltak kapcsolgatva, és viszonylag keveset is égtek.

Ezzel csak arra szeretnék rámutatni, hogy a különböző orgánumokban megjelenő, a kompakt fénycsöveket dicsérő táblázatok mind abból indulnak ki, hogy a kompakt fénycső 6000 órát, vagy többet működik, a hagyományos izzó pedig ezret. Ez alapján vetik össze a fogyasztásokat és az ebből származó költségeket Azt már elfelejtik hozzátenni, hogy ez az elméleti üzemóra mennyiség csak akkor jönne össze - talán - ha egyszer bekapcsoljuk, és sosem kapcsoljuk ki. A kompakt fénycsövek ugyanis érzékenyek a ki- és bekapcsolásra, ami ha olyan helyen használjuk, drasztikus élettartam csökkenésben mutatkozik meg. A párszáz forintos kínai kompakt csövek pedig még napi egyszeri ki- és bekapcsolás mellett sem tartanak tovább néhány hónapnál. Ezt onnan tudom, hogy az udvarunk éjszakai bevilágítását próbáltuk egy ideig ilyenekkel megoldani. Kivétel nélkül mind tönkrement egyetlen évszak alatt, "márkától" függetlenül, pedig az legfeljebb 365 be- és kikapcsolást jelent.

A kapcsolgatási érzékenység alól elvileg csak a modernebb és természetesen drágább kompakt csövek lennének kivételek, amelyeknél már 20000 kapcsolási ciklust is bír az elektronika. Legalábbis a gyártók szerint. Ezekkel azonban még nincs hosszú távú tapasztalat, és ha az eddigi hazugságokat nézem, amit a gyártók a kompakt csövekről tejesztettek évtizedeken át, bevallom, igen erősen szkeptikus vagyok. Könnyen lehet, hogy ez is csak egy újabb gyártói blöff, átverés.

A kompakt fénycsövek többségének színhelyessége, mint azt már említettem, egész egyszerűen pocsék. Többségük bántóan hideg, sőt zöldes fényt ad, és ezt észre is vesszük azonnal. Azt is észleljük idővel, hogy jóval hamarabb tönkremegy, mint ahogy reklámozzák. Ami azonban rejtve marad a többség előtt, az a kisebb fényerő. Fényerőben még a legjobb és legdrágább kompakt fénycsövek sem érik utol a hagyományos izzókat, legfeljebb nem vesszük észre! Azaz a kompakt fénycső esetében az energia egy részét nem igazán az alkalmazott technika takarítja meg számunkra, hanem az, hogy eleve becsapnak bennünket! Az átlagot nézve a 100W-os izzók helyére ajánlott 20W-os csövek adnak nagyjából annyi fényt, mint a régi 60 Wattos hagyományos izzók. Hát persze, hogy kevesebbet fogyaszt,  ha kevesebb fényt is ad! Ez a jelenség sajnos szinte általánosnak mondható.

Ezt a tesztet utólag találtam. Pontosan azt támasztja alá, amiről itt szót ejtettem. Még annyit ehhez, hogy független tesztek azt is bizonyították, hogy a kompakt fénycsövek dobozain feltüntetett fogyasztási paraméter (W érték) sem felel meg a valóságnak. Azaz többet fogyasztanak a feltüntetett értéknél. Summa summárum többet fogyasztanak, ugyanakkor kevesebb fényt adnak, mint ami rájuk van írva. Hja kérem, így könnyű...

Részben tehát úgy takarít meg az energiát a kompakt fénycső, hogy a fénnyel  spórol. Ráadásul kompromisszumot is vállalunk a rossz minőségű fénnyel, és mindezt persze jó sok pénzért. A megtérülésről és a környezetszennyezésről már nem is beszélve. Kinek állhat ez érdekében a gyártókon kívül?

A mai környezetbarát mosógépek jutnak még eszembe erről, melyek kevesebbet fogyasztanak ugyanakkor jóval drágábbak is, élettartamuk pedig utol sem éri a régiekét. Amit eddig energiára fizettünk, az most már a gyártók és a kereskedők haszna.

        Utólagos megjegyzés 2012. május 6-án:
        Több olvasóm is írt, hogy egy ideje kapni olyan kompakt fénycsöveket is, melyek  
        színvisszaadása közel áll állítólag a természetes napfényhez, (Full Spectrum) de a
        fórumok szerint ahhoz is alkalmazkodnia kell a szemnek. Én még nem próbáltam,
        tehát nem tudom megmondani, hogy felizzási idő, fényerő, zúgás, vibrálás, energia
        fogyasztás szempontjából mennyiben jelent mást ez a fajta kompakt fénycső a
        többi forgalomban lévő termékhez képest, de rákeresve a termékre, az árát nem
        találtam vészesnek. Gondoltam jelzem, hátha valaki még nem ismeri.


Megoldások, helyettesítők

Halogén izzók

Ha továbbra is meg kívánunk maradni az izzólámpáknál, azaz ha a szobáinkba, de legalább a közösségi helyiségeinkbe szép, hagyományos fényt szeretnénk, és már nincs dugiban régi izzónk, több választásunk is van. Jó hír, hogy az EU-ban csak a klasszikus izzókat vonják ki a forgalomból, a halogént nem. Legalábbis egyelőre. Aki tehát normális színű fényt szeretne az otthonában, az továbbra is használhat halogén izzót, mert az energiatakarékosnak minősül. Sajnos ez is drága, legalábbis a hagyományos izzókhoz képest. A hagyományos körte és gyertya formába épített változatok ára 3-500 Ft körül kezdődik, a márkásabb darabok ezer forintnál valamivel többe is kerülhetnek. A halogén izzók valamivel fehérebb, szebb, természetesebb fényt adnak, mint a hagyományos izzók. Azonos fényerő mellett cirka harmadával kevesebb energiát fogyasztanak mint a régi izzók, az elvi élettartamuk pedig azok duplája, nagyjából 2000 óra. A halogéneknek tehát a fénye is szép, és a környezetet sem nyomják tele nehézfémmel, de ezeknek az ára is  mutatja sajnos, hogy az energiatakarékos átállással nem mi, hanem a gyártók járnak jól.

A legtöbb háztartásban csak majd a 60W-os izzók 2011 év végén történő kivonásával gondolkodnak el majd az emberek, hogy mi legyen a továbbiakban, tekintve, hogy a 100-asok használata sokkal kevésbé jellemző hazánkban a lakóépületekben. Ha valaki nem akar a halogénre költeni és a spejzolás mellett dönt, ne nagyon halogassa, mert nem tudni, hogy a kereskedők pontosan mennyi hagyományos izzót vásároltak be, és milyen minőséget. Eljön majd az idő, amikor már nem lehet majd kapni jó minőségű 60W-os izzókat, csak látványosan hamar kiégő, becsavaráskor széteső kínai import szemetet. Akkor meg már inkább a halogén.

LED fényforrások

A hagyományos izzók eltűnésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerülnek a LED (világító dióda) fényforrások is. Egyre változatosabb formákkal és megoldásokkal rukkolnak elő a gyártók. A LED izzók rendkívül takarékosak, annyit kapcsolgathatjuk őket amennyit csak akarjuk. Elvileg. (Hogy ezt miért írom, arról majd később bővebben.) A LED-ek tartalmaznak ugyan ólmot, arzént és még egy tucat egyéb toxikus anyagot is, de ezek nem szabadulnak ki, csak ha összetörik a ledet, amit egyáltalán nem könnyű megtenni. Borsos áruk mellett hátrányuk, hogy egyelőre csak korlátozottan képesek  kiváltani a hagyományos izzókat, mert - hasonlóan a kompakt fénycsövekhez - általában nem jó a színvisszaadásuk, és főleg mert többségüknek, még a hagyományos formájúra (körte) tervezetteknek is, szűk a fénykibocsátási szöge. A fő probléma azonban, hogy a megfelelő fényerősséget produkáló darabok sajnos még piszkosul drágák.

A LED-es világító alkalmatosságok fejlődésének fő korlátját a melegedés és az ebből fakadó élettartam csökkenés jelenti. A valódi fényforrásnak és nem hangulatvilágításra  tervezett darabok - egyes újabb generációs LED fényforrások ritka kivételével - mind rendelkeznek hűtőbordával. Problémát is jelenthet, hogy amennyiben a ledek hűtése nem kellően biztosított, az "izzó" élettartama jelentősen megrövidül.

A melegedési probléma megoldása a technológia fejlesztésének fő célját képezi jelenleg.
A cél olyan ledek kifejlesztése, melyek kevesebb hőt termelnek, mert ezzel emelkedik az egy W-ra jutó fényáram (Lumen) is. Úgy látom, hogy mindent egybevéve előbb vagy utóbb mindenképpen a LED-ek lesznek a jövő egyik vezető fényforrása, de ma még nem igazán érettek a széleskörű hasznosításra. Lakótérben pl. a halogén izzók létjogosultsága továbbra is megmarad a sokkal jobb színvisszaadási tényezője miatt.

A hagyományos izzókhoz képest problémát jelent majd, hogy a LED-ek jelenleg nem minősülnek veszélyes hulladéknak, pedig a bennük lévő toxikus anyagok miatt annak kéne lenniük!

Mire kell odafigyelni a LED-eknél

Ha LED fényforrást választunk, a legfontosabb információ, hogy hány lumen fényáramot   produkál wattonként. Ez jelenti a hatásfokot, A régebbi, többynire még mindig a boltokban rohadó LED lámpák katasztrofálisan rossz mutatókkal, 30 Lumen/W átlagos értékkel rendelkeznek. Ezeket hagyjuk tovább porosodni a boltban. Egy modern LED lámpának minimum ennek a dupláját illik tudnia. Azt lehet mondani, hogy a 65-75 Lumen/W általánosak számít, de ma már 100 Lumen/W-os LED lámpa is létezik. A hatásfok ilyen mértékű javulása azt jelenti, hogy a modenr LED lámpák akár kevesebb, mint a harmadát is fogyaszthatják annak, mint amit néhány éve gyártottak.

A fényerőről szólva, a dobozokon feltüntetett lumen érték gyakran csalóka. A noname termékek fölfelé csalnak, a márkásabbaknak viszont erősebb fénye van, mint amit rájuk írnak. A konyhánkban használt három, 300 lumenesnek eladott spotnak gyengébb a fényárama annál, míg a már említett 260 lumenes körtécskék vígan beváltak 40-es helyett. Úgyhogy csak azt tudom mondani, hogy ki kell próbálni.

A gazdaságos fogyasztás persze nem minden. Figyeljünk a fény minőségére is. Ha a fényerő jó, a többit meg fogjuk szokni, de azt nyugodtan mondhatom, hogy sosem lesz pontosan olyan érzésünk, mintha régi hagymányos izzólámpát használnánk. Bár ez ízlés kérdése, de szerény véleményem szerint ha nem akarjuk megbánni, beltérre inkább kerüljük a hidegfehér jelölésű darabokat! A melegfehérnek jelzettek is bőven elég fehérek, nyugodtan mondhatom. És ahogy a kompakt fénycsöveknél, úgy a LED-eknél sem lehet sajnos készpénznek venni a dobozukon feltüntetett színhőmérséletet. Erről lejjebb még szó lesz.

Kipróbáltam ezt is, azt is

Személy szerint először a kritikus helyekre bevásároltam hagyományos izzókból, azt remélve, hogy mire azok kiégnek, a környezetet közvetlenül  nem szennyező LED technológia is kiforrottabb lesz, és talán árától sem vágja magát hanyatt az ember. Ha mégis elfogynának, még mindig ott lesznek a halogének. Aztán gondoltam egyet és körülnéztem  komolyabban, hogy mi is a választék és találtam is egy elfogadható árú LED lámpát. Olyat, melyből létezett E14 és E27 fogalatba csavarható változat is. A fényereje csak 260 lumen, és a dobozán lévő ikon szerint 25W-os hagyományos izzó helyett ajánlotta a gyártó, ám meglepetésemre végül még az ágyak fölötti régi 40-eseket is képes volt helyettesíteni, mindezt mindössze 4W-nyi fogyasztással. A fürdőszobai tükör világítása, ami nálunk vasaláskor is folyton ég, és amit a családom tagjai oly szeretetteljes hanyagsággal szeretnek égve felejteni, azóta csak  16W-ot fogyaszt a régi 160W helyett.

A régi izzólámpák után először meghökkentőek voltak volt a színek. A szemünk annyira hozzászokott a régi, megnyugtatóan sárgás fényhez, hogy az egyébként melegfehér típusú LED fényforrás fényét is hidegnek éreztük, fakó tónusokkal. Elsőre legszívesebben befűtöttünk volna még egy kicsit a szobába. A feleségem szörnyülködött és panaszkodott, kijelentette, hogy ez nem kell neki. Sejtettem azonban, hogy a szemünk alkalmazkodni fog és így is lett. Ma is érzékelem, hogy ez nem hagyományos izzó, mert a szemem már ismeri a különbséget, de a felszereléséhez képest kb. egy hét alatt teljesen alkalmazkodott a szemem - pontosabban az agyam - az új fajta fényhez és a családom többi tagja sem panaszkodik azóta, úgyhogy végül beváltnak minősítettem.

Eredetileg megírtam itt a lámpa konkrét típusát, ám később leszedtem. Ennek az az oka, hogy több év tesztelés után már nem merném egyértelműen ezt a típust ajánlani. Az első széria amit valamikor még 2009-ben vettem, (összesen 7 db) a mai napig működik beltérben, nincs is velük gond. A következő 10 db-bal azonban az volt a tapasztalatom, hogy 1 közülük még garanciális idő alatt, másik három pedig a gari idő lejárta után kb fél éven belül kipurcant. Ez nagyon nem jó arány, ahhoz képest, hogy ezeknek 25.000 órát kéne bírniuk, azaz ha felkapcsolnám, közel három éven keresztül kéne működniük. Elvileg ugyebár akárhányszor kapcsolathatjuk őket és a hideget is bírják, sőt kedvelik. No ezek egy fűtetlen közös garázs beállóiba, teljesen nyitott, függőleges foglaltokba lettek becsavarva, ahol tekintve a gépkocsik számát, egészen biztosan lehet tudni, hogy maximum 2 órát égtek naponta, és 5 perc után lekapcsolta őket az automata, azaz túlmelegedni sem tudtak még véletlenül sem, mégsem bírták. 730 óra max. éves üzem mellett. :(

Gondoltam, hogy vagy egy rosszabb szériát fogtam ki, vagy nem igaz az, hogy korlátlan mennyiségű kapcsolgatást elbír a LED-ek elektronikája. Mivel kíváncsi voltam, hogy pontosan mi is okozta a problémát ilyen mennyiségben, szédszedtem azokat, melyeket a szomszédok nem dobtak ki a szemétbe. Kiderült, hogy nem az elektronikájával volt a gond, hanem az, hogy valami eszement úgy tervezte meg a lámpát, hogy abban a ledek sorba vannak kötve. Ez azt jelenti, hogy ha egyetlen led kiég (mert azért van ám ott hő rendesen, nem véletlenül vannak a hűtőbordák), akkor vége is a dalnak.
Az ilyen lámpát meg lehet javítani egy kis munkával, és vígan működik is tovább, de aki nem ért hozzá, annál szemétté válik.

Persze nagyobb mennyiség esetén még mindig megéri kockáztatni, de csak akkor ha elég olcsón sikerül megvennünk darabját. Én mindig akciósan, 1500 Ft körül vásároltam őket, így a megtérüléssel a darabszám miatt nem volt gond. Azonban ha szigorúan veszem és elfogadom, hogy ezek hivatalosan a 25W-os normál izzó helyettesítői, valamint az átlagos bolti árukat veszem alapul, akkor bizony jobb esetben éppen hogy nullszaldósak leszünk, de akár rá is fizethetünk egy LED izzó bevásárlásra, még nagyobb mennyiség esetén is.
Érdemes tehát számolni, vagy megválogatni, hogy mit vesz az ember.

Más márkát nem volt alkalmam tesztelni ilyen mennyiségben, mert vagy az áruk volt  elszállva, vagy az általuk kibocsátott fény mennyisége volt röhejes a fogyasztásukhoz képest. Van még ugyan három speciális LED spot is a konyhánkban, de ezekről csak annyit tudok mondani, hogy a fényüket túl fehérnek, kissé kékesnek találom, pedig melegfehérnek lettek eladva. Hiába adtam magamnak időt, hogy megszokjam. A régi halogén spotok fénye ezerszer szebb, kellemesebb volt, akárhogy is nézem. Egy kicsit erősebb fényáram talán megváltoztatná az érzésem, de egyelőre nem láttam a piacon olyan terméket, ami ennél erősebb fényt produkált volna.

Színhőmérséklet, színvisszaadás, melatonin

A LED és CFL lámpák esetén a Lumen, (fényáram) a W/Lumen (hatásfok) értékek mellett a színhőmérséklet és a színvisszaadási tényező a legfontosabb mérőszámok. A színhőmérsékletet Kelvinben adják meg. Ha a speciális lámpákat kiveszem, ez az érték 2500 és 6000 közé szokott esni. 2500K elvileg kifejezetten melegfehér (sárga), 3000-nél már naturfehér (semleges- vagy középfehérnek is hívják) 4500K fölött pedig egyértelműen hidegfehér. A gond ezekkel az elnevezésekkel az, hogy az emberi szem (agy) egy sokkal precízebb szerkentyű. Nem lehet átverni. Ha egy izzólámpa helyére egy melegfehérnek jelzett LED lámpát csavarunk, az agyunk hidegnek, sőt ridegnek érzékeli, míg meg nem szokja az új fényt. De még ekkor is problémáink lesznek a színekkel! Ez az izzólámpához képest jóval alacsonyabb színvisszaadási indexből adódik.

Fény-élmény szempontjából a színhőmérsékletnél sokkalta fontosabb érték a színvisszadási index (CRI). A fő probléma abban áll, hogy sok esetben még a színhőmérséklettel is csalnak a gyártók, a CRI értéket viszont egyetlen termék dobozán  sem tüntetik fel (merthogy nem kötelező) pedig az sokkal fontosabb információt hordozna a vásárló számára! Mert míg az izzólámpa a látható spektrum teljes tartományában bocsájt ki fényt, addig ez a ma gyártott LED-ek többségénél és a kompakt fénycsövek szinte mindegyikénél pusztán szűk sávokra terjed ki. Ezért látjuk már az ún. melegfehéret is túl fehérnek egy izzólámpa után, a naturfehéret pedig már egyenesen elviselhetetlennek és "keménynek" érzékeljük. Ezt a saját tapasztalatom szerint nagyobb fényárammal lehet kompenzálni valamelyest, de még akkor sem fogjuk ugyanazokat a színeket látni, mint amiket megszoktunk egy izzólámpa esetében. Hasonlót igen - ha a szemünk, pontosabban az agyunk hozzászokott szegény - de ugyanazt sohasem.

A lényeg, hogy a színhőmérsékletből nem lehet kiindulni. Az ugyanis csak az alap. Amikor belépünk egy szobába, azonnal érzékeljük ha megváltozik a fény hőmérséklete, az agy pedig kompenzál, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy kamerában beállítjuk a fehéregyensúlyt. Azaz csak kompenzálna! Ha rossz a színvisszaadási index, az agynak napokig, hetekig kell dolgoznia, míg kitalálja, hogy mit is kéne látnia, de akkor sem lesz az igazi.

A Nap fényének, vagy egy izzólámpának a CRI-je 100. Függetlenül a színhőmérsékletétől.  A LED-eknél ez az érték azonban már csak 60 és 93 közé esik. A hazánkban kaphatóak közül örülhetünk, ha legalább meghaladja a 80-at. A 93-as egyébként kiváló érték, egyelőre csak egyes, még külföldön is ritkán kapható darabokra áll. A CFL-ek esetében a színvisszaadási index 60 és 85 között van. Ez alól kivételnek csak a Full Spectrum csövek (90+) számítanak, melyeket viszont szintén szokni kell, mert azon túl, hogy az ilyen CFL-eknek magas a színhőmérséklete (6000K) túl sok bennük a kék, ráadásul pont a sárga rovására.

A kékkel ugyanis gondok vannak. Egyrészt minél kékebb a fény, annál életlenebbül látunk  mellette. Ennek a szemünk az oka. Az emberi szem ugyanis a részleteket kizárlóag vörös és zöld színekben látja, mivel az éleslátási ponton nincsenek a kék színre érzékeny csapocskák. A perifériás látásunkkal hamarabb észrevesszük a kéket, de a kék fényt nézve mindig megjelenik egy zavaró aura is. Nem véletlen, hogy a mesterlövészek az éleslátás fokozása érdekében sárga szemüveget hordanak. Feláldozzák a kék színt a tökéletes éleslátás oltárán.

A másik gond a kékkel, hogy az emberi fiziológia a tűz melletti ücsörgés sárga, meleg fényéhez alkalmazkodott. Ha ellenben olyan fény mellett ücsörgünk este, melyben megjelenik a kék, az leállítja a szervezetünk melatonin termelését. A melatonin nem csak a nyugodt alváshoz szükséges (hiánya álmatlanságot okoz) de többek között véd a rák számos fajtája ellen is.

Újabb kutatások szerint még a melegfehérnek eladott termékekben is sokszor annyi a kék, hogy nagyjából ugyanannyi idő alatt leállítja a melatonin termelést, mint a hidegfehér. Ezt mindenkinek érdemes átgondolnia, még mielőtt energiatakarékos világításba ruház be egy nagyobb összeget. Aki kipróbálja, persze hamar rájön, hogy a hidegfehér lámpák abszolút nem valók lakótérbe, én azonban megkockáztatom a puszta létjogosultságukat is.

Sajnos már a melegfehér LED-ek és CFL-ek fénye is túl sok kéket tartalmaz arányában, a hidegfehér lámpákat pedig kizárólag nappali használat esetében lenne szabad alkalmazni. Nem csak az a probléma velük, hogy általában véve rosszabb a színvisszaadásuk, de mint arra rámutattam, az egészségünkre sincs jó hatással ha ezekkel világítunk esténként.

Ha csak a színvisszaadást nézem, 80-as CRI alatt drasztikusan és észrevehetően elkezd romlani. Nem véletlen, hogy ezt jelölte meg Brüsszel a kívánatos minimumnak. Ha a termékeken feltüntetnék a CRI-t, akkor azt mondanám, hogy 80 az egy olcsó, elégséges fény, de nem kéne. 85 már elfogadható, 90 fölött pedig egyre szebb színeket kapunk. 95 és 100 között pedig már alig érzékelhető a különbség.

Kék fény témájában ezt a cikket érdemes elolvasni. (Angol.)


Néhány tanács a kompakt fénycsövekhez

Mindig a műanyag részüknél, soha ne a csőnél fogjuk meg a kompakt csöveket! A csövek fala rendkívül vékony, és ha azoknál fogva próbáljuk betekerni az izzót, igen könnyen eltörik. Ha mégis így jártunk, ne vegyünk levegőt a környéken. Azonnal hagyjuk el a helyiséget, és  szellőztessünk alaposan, legalább 15 percig. Az esetleg kiszóródott porhoz ne nyúljunk puszta kézzel, és semmiképp se porszívózzuk föl! Használjunk, valami ragasztószalagot az eltávolításhoz, a maradékot pedig egy megnedvesített papírtörölközővel szedhetjük föl.

Olcsóbb kompakt fénycsöveket csak olyan helyre tegyünk, ahol a fény minősége nem számít. Ha pedig feltűnően kevesebb fényt adnak, mint ami fel van tüntetve a dobozon, akkor vigyük vissza a vásárlás helyére!

A tapasztalatok szerint (és a róluk terjesztett információval ellentétben) a kompakt fénycsövek nem bírják a kapcsolgatást. Ha bekapcsoltuk, várjuk meg míg rendesen felfűt, azaz eléri a megfelelő fényerőt, és csak utána kapcsoljuk ki. Ez a modern kompakt fénycsövek esetében nem szokott többet igénybe venni fél percnél, viszont jó tudni, hogy ezek a lámpák a bekapcsolás első néhány pillanatában annyi áramot vesznek föl, mint üzem közben fél perc alatt. Ha egyszer leoltottuk a kompakt fénycsövet, de azonnal rájöttünk, hogy nem kellett volna, visszakapcsolhatjuk büntetlenül, de ha a kikapcsolás óta már eltelt 5-10 másodperc, azaz a cső már elkezdett visszahűlni, akkor várjunk inkább 2-3 percet a következő bekapcsolásig.

Ha el-elmegy a fénye a lámpának, miközben szikrázás hallunk, akkor a kompakt fénycső eletronikája hibás, cseréljük ki, mert az ilyen kompakt fénycső könnyen tüzet okozhat. Egyébként se hagyjunk - főleg olcsóbb - kompakt fénycsöveket bekapcsolva, amikor nem vagyunk otthon, mert tűzveszélyesek lehetnek. Bár az ilyen probléma az első néhány üzemórában ki szokott derülni általában, de az ördög nem alszik.

Nibiru.2010.01.17

Legutóbb frissítve: 2013.02.25.

Cikkek:

Leszerepeltek az energiatakarékos izzók


 

                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.