nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

Egészség - (Archivum) Kinek a csírája? Megfenyegették a Manna-Rax feltalálóját

Barátaim oldalai


Kinek a csírája?


Az alábbi cikk a Magyar Nemzet Online-on jelent meg 2002 szeptember 7-én.
Valószínűleg Avemaros nyomásra tűnt el onnan nem sokkal később. Érdekes módon a nyomtatható változatot még sokáig jegyezte a Google, míg végül közel egy évtizeddel később ezt a hibát is "kijavították."  Számítottam erre és megőriztem az utókornak.
Fura módon egyetlen más híroldal nem vette át az eredeti cikket.

Nibiru

2011.09.10


Kinek a csírája?

Megfenyegették a Manna-Rax feltalálóját

Farkas Adrienne

2002.09.07.

Szenzációként tálalta a sajtó nemrég a hírt, hogy törzskönyvezték a búzacsírából készült Avemar nevű készítményt, amelyet daganatos betegségek kezelésére használnak. A feltaláló azt nyilatkozta, az utóbbi időben egyre szaporodó rákos halálozások száma tavaly ezerrel csökkent, feltehetően az Avemar piaci jelenlétének köszönhetően. Szerkesztőségünkben jelentkezett Rácz Lehel feltaláló, aki az Avemar létrehozójával szemben azt mondja, hogy a búzacsírából nyert gyógyító anyag az ő másfél évtizeddel ezelőtt kifejlesztett találmánya. Nem tartja csodaszernek saját készítményét, a Manna-Raxot, csupán arról győződött meg azóta, hogy nagyon hatásos a daganatokkal küszködők állapotának javításában.

Néhány évvel ezelőtt a világ vezető női lapja, a francia Elle a legeredményesebb természetes gyógyhatású készítmények között említette összeállításában a Manna-Raxot, amely a mennyei eledelről kapta a nevét. A granulátum és pép formájában kapható táplálékkiegészítő hatásosságát laboratóriumi vizsgálatok és hálálkodó levelek százai bizonyítják. Raffay Béla például évekkel ezelőtt próbálta ki a Manna-Raxot, amolyan immunerősítő szerként. Két éve az orvosok a nyirokrendszer rákos megbetegedését fedezték fel nála. A második kemoterápiás kezelés megkezdésekor tért vissza ismét a Manna-Raxhoz. A szer nagymértékben megkönnyítette a kezelések elviselését. Másfél éve tünetmentes. Egy másik példa: Fehér Mária radikális nőgyógyászati műtéten esett át, az ezzel járó hormonális változások rettenetesen megviselték. Hat éve szedi a Manna-Raxot, azt mondja, a második hónaptól kutya baja sem volt. Jelenleg a Manna-Rax Fogyasztók Egyesületének az elnöke, igyekszik minél több emberrel megismertetni a szert. Csakhogy míg az Avemar mögött hatalmas tőke, magyar és izraeli kutatócsoport áll, a Manna-Rax egy picike üzemben készül, minden hírverés nélkül. Azt beszélik, az Avemar mögött neves politikusok befektetései is állnak, és azok az orvosok, akik nevüket adták a hatásosságát bizonyító kampányhoz, fejenként tízmillió forinttal lettek gazdagabbak. Az biztos, hogy az Országos Onkológiai Intézet betegei fél éven át ingyen kapták az Avemart, ami jócskán hozzájárult az üzleti sikeréhez, tekintve, hogy mostanáig tizenkétezer forint volt a kapszula patikai ára. A Manna-Rax ennek pontosan egytizedébe kerül.

               Rácz Lehel 1956 után nyugatra menekült, ott ismerkedett meg az alternatív
               gyógyászattal.

– A hetvenes évek elején kommunát hoztunk létre Dél-Franciaorszában – meséli –, ahol alternatív táplálkozással és gyógyászattal foglalkoztunk. A hatvanas évek végén Franciaországban végbement egyfajta kulturális forradalom, amely nyomán nemcsak a balliberális eszmék kaptak új erőre, hanem volt ennek néhány pozitív hozadéka is: elfogadottá és ismertté lettek a különféle zöld eszmék, a természetgyógyászat, a bioélelmiszerek. Ezek azóta a nyugati kultúra szerves részei. Mostanában olvastam egy felmérést, amely szerint Franciaországban az emberek hetven százaléka bio módon étkezne, ha megengedhetné magának. Bernard Kouchner jelenlegi francia egészségügyi miniszter, az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet létrehozója szintén tagja volt ennek a közösségnek, amelyet leginkább ökofalunak nevezhetnék. Ez az alternatív kultúra rendkívül nagyra becsüli a csíráztatást mint szimbolikus jelenséget és mint vitaminforrást. Kamaszkoromban sportoló voltam, s a nagymamám gyakran készített nekem csíráztatott búzából málét, amelyről akkor csak annyit tudtam, hogy finom, de fogalmam sem volt arról, mennyire egészséges. A kaukázusi népeknél a nagy családi ünnepeken rituálisan fogyasztják el az összetartozást szimbolizáló, hét asszony által napokon át főzött csírapépet. Amerikában és Angliában klinikák épülnek a búzafűvel való kezelésre, és fantasztikus eredményeket érnek el.

– Meddig csíra a búza, és mikortól nevezik búzafűnek?

– A búzacsírában megvan az élet lehetősége. A búzaszemben pedig minden anyag megtalálható, amelyből az új búza táplálkozik, olyannyira, hogy egyaraszos koráig – ekkortól nevezik búzafűnek – nincsen szüksége földre, elegendő neki a víz és a megfelelő hőmérséklet. Magyarországon sajnos zavar van a különféle elnevezések között, nálunk búzacsírának nevezik azt a malomipari mellékterméket is, amelyet az élettelen búzaszemről hántanak le. A francia nyelvben külön-külön kifejezésekkel illetik a gabonacsíra állapotait. Én akkor használom fel a gabonaszemet, akárcsak Szent-Györgyi Albert, amikor már megindult benne az élet, és a kicsi hajtás kitör a magból. Ha tovább hagynám nőni búzafűvé, a klorofill dominálna a többi elem fölött. Ami a többi elemet illeti, több analízis is bizonyította, hogy a meginduló életben gyakorlatilag valamennyi ásványi anyag, nyomelem és vitamin – némelyik nyomokban – megtalálható. Ez azért lényeges, mert a legtöbb, élettanilag fontos elem csak akkor szívódik fel az emberi szervezetben, ha más elemek vagy vitaminok kapcsolódnak hozzá. A Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézet, a KÉKI igazolása szerint a „Manna-Raxban jelentős mennyiségben találhatók makrotápanyagok, vitaminok, természetes antioxidánsok, vitál színanyagok, illetve makro ásványi anyagok. Az újabb kutatások szerint az ilyen bioaktív vegyületekben gazdag termék fontos szerepet játszhat a rák- és a szívmegbetegedésekkel szemben.” Aláírás: Dr. Daood Hussein, a lipidlaboratórium vezetője.

– Ezek az anyagok a feldolgozás során sem bomlanak le?

– Az élő anyagok rendelkeznek egyfajta kisugárzással. Nemrég a haditechnikai fejlesztés melléktermékeként létrehoztak egy készüléket, amely képes érzékelni az úgynevezett biofotonok sugárzását, vagyis egy-egy sejt vagy szerv, esetleg növény fényvisszaverő, fénymegtartó és fényátengedő képességét. Ezek az adatok csak élő szervezetek esetében értelmezhetők. Ezt a vizsgálatot Németországban elvégeztettem a Manna-Raxon is. Jól látható az elkészült diagramokon, hogy – szemben az Avemarral – milyen magas az én termékem vitalitása, ami annak köszönhető, hogy a csíráztatott búzát rendkívül kíméletes módon dolgozom fel.

– Elmondja, hogyan?

– Ez titok. A termék minőségét egyébként a KÉKI-n kívül az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet is ellenőrizte. A hatóanyag-vizsgálatok eredményét igazoló okiratokat bárkinek szívesen bemutatom. Csak egy példa: az a rákkellenes hatóanyag, amelyet a vörösborban találtak meg, a Manna-Raxban tízszeres koncentrációban van jelen. Azt hiszem, az Avemar készítőit a szerem hatékonysága és az ő készítményüknél még mindig sokkal alacsonyabb ára zavarja a legjobban, ezért tesznek nekem keresztbe ott, ahol tudnak.

– Hogyan?

– Amikor meghívtak Győrbe egy rákellenes konferenciára, telefonon megfenyegetett egy magát az Avemar létrehozója barátjának mondó személy. Közölte, ha nem hagyok fel a Manna-Rax és az Avemar összehasonlításával, ellehetetlenítenek a minisztériumban, és rám szabadítják az adóhivatalt. Egy hét múlva lakossági bejelentés érkezett a termékem ellen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségre, hogy a Manna-Rax egyik kiszerelésének üvegjén 250 grammot feltüntető címke volt, noha az üveg a szerből 370 grammot tartalmazott. Ez a jóhiszemű hiba elég volt ahhoz, hogy hat hónapon keresztül eljárást folytassanak ellenem, ezalatt semmilyen üzem sem gyárthatta a szert. Amint ebben az ügyben tisztáztam magam, újabb „lakossági bejelentés” érkezett, ezúttal a versenyhivatalhoz hitelrontás miatt. Ezt a pert is megnyertem, de ez megint csak több hónapig tartó gyártáskiesést eredményezett.

– Hogyan került kapcsolatba az Avemar kifejlesztőjével?

– A Manna-Raxot még 1986-ban fejlesztettem ki Franciaországban. Egy magyarországi televíziós forgatócsoport járt nálam, és a szerkesztő megjegyezte, hogy ez a csíráztatósdi, úgy látszik, valami új módi, mert most jöttek valakitől, akinél szintén mindenütt magok csíráztak. Megkérdeztem, hogy ki volt az. Azt felelték, hogy Szent-Györgyi Albert. Felültem a repülőre, és elutaztam hozzá Woodhallba.

– Szent-Györgyit is az élet keletkezésének misztériuma izgatta?

– Sokkal prózaibb oka volt, ugyanis a felesége és a lánya is rákban szenvedett. Kereste, mivel gyógyíthatná őket, így talált rá a búzacsírában lévő anyagokra, amelyeknek a hatásosságát állatkísérletekkel igazolta. Szent-Györgyin keresztül jutottam ki a bangkoki etnofarmakológiai, vagyis népi gyógyászati kongresszusra, ahová egyedül én érkeztem búzacsírás készítménnyel. A rendszerváltozás után hazajöttem, azóta Magyarországon forgalomban van a Manna-Rax, amelyhez ma már egész termékcsalád kapcsolódik. Időközben a kezembe került egy francia cikk, amely a Csernobilban sugárzásnak kitett gyerekekről szólt. Nekik cézium–137 nevű elem rakódott le a csontjaikban, és szisztematikusan gyengíti az immunrendszerüket. Ezt nem lehet kezelni, csak a beteg állapotán javítani. Úgy éreztem, nekem a kezemben van az a szer, amellyel segíthetnék. Kiderült, hogy egyáltalán nem olyan könnyű bejutni abba az övezetbe. A Külügyminisztérium keleti kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa, Mezei András azt ajánlotta, forduljak a barátjához – aki az Avemart később piacra dobta –, mert ő minden jó ötlethez tud pénzt szerezni. Többször találkoztunk, megbeszéltük egy új termék közös létrehozását, ő mint kémikus sokat tudott volna segíteni. Láthatóan nagyon érdekelte a dolog, de egy idő után elzárkózott a további találkozásoktól, azt mondta, nem érdekli tovább az ügy. Igencsak meglepődtem, mikor hat hónapra rá megjelent a piacon az Avemar, akkor még csak táplálékkiegészítőként. Állítólag Szent-Györgyi kutatásainak nyomán fejlesztették ki.

– Miért nem perelt?

– Mert nem védettem le a Manna-Raxot, az élni és élni hagyni elvét tettem magamévá. De tanultunk az ügyből, most már mindent levédetünk. Végül is az Avemar készítője az ötletet tette magáévá, nem a terméket, más technológiát alkalmaz, ezért van az, hogy borzalmasan rossz az íze az Avemarnak.

           Bősze Ferenc, Rácz Lehel ügyvédje azt mondja, azért csak most terelik jogi útra
           az Avemarral szembeni vitájukat, mert úgy látják, az Avemar köré szerveződött
           üzleti csoport gőzhengerként tapossa el a piac többi szereplőjét, ráadásul a
           mögötte álló hatalmas tőke és a manipulált sajtónyilvánosság segítségével
           olyasmit sugalmaz, mintha ez a szer a rák gyógyszere volna. Ez etikátlan. A
           szenzációhajhász híradások tisztességtelen versenyhelyzetet teremtenek,
           amelyben a fogyasztónak nincs lehetősége eldönteni, hogy melyiket válassza a
           két készítmény közül. A Rácz Lehel elleni feljelentéssorozat az ügyvéd szerint
           tipikus példája az ellehetetlenítésnek. Az a tény pedig, hogy Rácz Lehel nem
           lépett fel korábban jogi úton az Avemar ellen, nem menti fel az erkölcsi felelősség
           alól a szer piacra dobóját.

– Pici a terünk, de van fogódzónk – teszi hozzá Bősze Ferenc –, mégpedig az, hogy a Manna-Raxnak jogában áll jelen lenni a piacon, és jogunk van fellépni az ellen, hogy a másik termék ne hirdessen magáról olyasmit, amit nem tud, és amivel kizárólagosságra törekszik. Ez ellen jogorvoslattal élünk. Hogy kinek van igaza, azt majd eldönti a független magyar bíróság.


           Természetesen szerettük volna megkérdezni az Avemar feltalálóját is arról, hogy
           mit gondol az itt leírt állításokról, azonban nemcsak a beszélgetést tagadta meg,
           hanem a nevének leírását is megtiltotta. Rácz Lehelhez viszont szeptember első
           hetében érkezik egy nagy csoport csernobili kisgyerek.


(Megjegyzés: Amikor a cikket föltettem az archívumba, egy havi adag Manna Rax 5.700 Ft-ba kerül, Míg az Avermar 18.900)



A Manna-Rax honlapja


 

                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.