nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

 Nibiru honlapja - Számítógép és biztonság  2.                                         Frissítve   2012.11.05

Barátaim oldalai


Számítógép és biztonság 2.

Néhány mondat a Linuxról


A legfontosabb feladat a számítógépen használni kívánt operációs rendszer, és az azon futó alkalmazások, és segédprogramok megfelelő kiválasztása, majd ezekből egy jól működő rendszer felépítése. Az, hogy melyik operációs rendszert választjuk, alapvetően meghatározza a későbbi felhasználói élményünket, és a biztonságunkat.

Én a sorozat kapcsán csak Windows felhasználóknak adok tanácsot, mert elsősorban ők azok, akik kérdésekkel szoktak elárasztani, de tudni kell, hogy nem csak Windows van a világon, és akár jobban is járhatunk, ha nem azt választjuk.

A sorozat témája (elsősorban a render biztonsága) miatt nem tehetem meg, hogy ne említsem meg a Linuxot mint operációs rendszert, bár a Linuxnak magam nem guruja, csak többnyire elégedett használója vagyok. Sajnos azonban bármennyire is akartam, nem tudtam megválni teljesen a Windows-tól, mert vannak olyan alkalmazások, amelyekből nem léteznek a számomra megszokott felületű, vagy azokkal azonos képességű Linuxos verziók. Az egyik gépemen ezért Windows 7 van, mely, ha már biztonságról van szó, hatalmasat lépett előre az XP-hez képest. (A Vistát inkább nem említeném most, mert azzal annyi probléma volt egyéb tekintetben, hogy döglött lóról inkább nem beszélek. Vége, nincs többé, szót sem érdemel.)

A munkahelyemen továbbra is Windows-s használok, mivel rendszergazdaként dolgozom, és célszerűnek találtam, hogy saját magam is a Windows-ok hibáival éljek együtt, mert így legalább tudom, hogy mit támogatok. Arról nem is beszélve, hogy ott is használatban van néhány olyan, Linux alá bepasszírozhatatlan alkalmazás ami nélkül nem boldogulnék, és a hálózat is védve van egy speciális klienssel. (Cisco NAC)

A Linux ugyan sok tekintetben jobb a Windows rendszereknél, de tökéletességről azért itt sem beszélhetünk. Ha valaki azt állítja, hogy Linuxra áttérve folyamatos orgazmusban lesz részünk, annak a pólóján kívül Linuxos még a szemellenzője is. A Linuxban is voltak, és lesznek is hibák, bár az ún. LTS, azaz hosszú távon támogatott verziók megbízhatóságával nem szokott gond lenni. Azonban ha a biztonságot tartjuk szem előtt, a Windows és a Linux ég és föld. Ez többek között abból a két rendszer közötti koncepcióbeli eltérésből adódik, hogy míg a Windows rendszereknél mindent szabad, amit nem tiltok meg, addig a Linuxnál ez pont fordítva van, semmit sem szabad, amit nem engedek meg! Ebből kifolyólag alapból, mindenféle tűzfal, vírusirtó és egyéb csengettyűk nélkül is a Linux rendszerek biztonsága mérföldekkel megelőzi a Windows-ét. A különbséget durván úgy jellemezhetném, hogy nem mindegy, hogy "nincs abszolút hallásom" vagy hogy "abszolút nincs hallásom". Lényeges tehát, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Linux mindentől függetlenül sokkal biztonságosabb, mint bármelyik Windows valaha is lesz. A Windows-okban utóbb bevezetetett és kétségkívül nagy előrelépésnek számító UAC ezt a biztonságot csak távolról ugatja. Ha valaki kételkedne ebben, legjobb, ha kipróbálja! Vagy nézze meg a tárhelyszolgáltatók által használt rendszereket! A Linuxhoz hasonlóan nyílt forráskódú Apache webszervert (ha az Linuxon fut), soha nem tudják feltörni, míg az agyonfoltozott Microsoft IIS-ről ez bizony nem mondható el. Nem véletlenül terjedt el annyira a Linux a webszerverek körében.

Azt is mondják, hogy a Windowsok elterjedtsége miatt a hackereknek érdemesebb is a rendszer gyenge pontjait keresni. Ez azt sugallja, hogy a Linuxot csak azért nem törögetik fel, mert nem eléggé elterjedt. Ezt azonban rögtön cáfolni is lehet. Éppen az internet a legjobb bizonyíték erre. Ma már az internetes szerverek majdnem 80%-a a már említett Linux alatt futó Apache, ezzel szemben az ilyen gépek elleni sikeres támadások továbbra sem szaporodtak meg. Ebből nem pusztán arra lehet következtetni, hogy a Linux biztonságosabb a Windows-nál vagy az Apache az MS IIS-nél, hanem arra is, hogy a hackereket alighanem a Microsoft üzletpolitikája, és Bill Gates tenyérbe mászó stílusa is motiválja. Azok is hackelik a Windowst, akik csak Bill orra alá akarnak némi borsot törni. Biztonsági lyukakat nem nehéz találni a Windows-okban a zárt forráskódnak köszönhetően, míg a Linux esetében az ilyen hibákat sokan keresik és azonnal ki is javítják. Gyakorlatilag elmondható, hogy Linux/Apache kombináció esetében csak úgynevezett social engineering módszerrel képesek néha sikereket elérni, és azzal is csak akkor ha a rendszergazda nem tart be bizonyos elemi biztonsági szabályokat a munkája során. Linux esetén a biztonság egyetlen gyenge láncszeme az ember.

Richard Stallman, a Szabad Szoftver Alapítvány alapítója arra is figyelmeztet, hogy a kereskedelmi szoftver már önmagában is biztonsági fenyegetést jelent, hiszen a forráskód ismerete nélkül lehetetlen megbizonyosodni arról, hogy az mit is csinál, milyen hátsó ajtókat nyit meg. Nos, valóban meg van rá az elvi lehetőség, hogy a zárt forráskódú rendszerbe bármit beletegyenek, amivel vissza lehet élni, de kevés az esélye, hogy egy az egész világon elterjedt operációs rendszerbe a készítők szánt szándékkal helyezzenek el illegális adatszerzés célját szolgáló elemeket, mert amennyiben ez kiderülne, azonnal összeomlana a piaca, nem beszélve a büntetőjogi következményekről. Tehát az ilyesmi inkább az összeesküvés-elméletek és a beteges paranoia kategóriájába tartozik. Az elővigyázatosság nem árt ugyan, de azért nem kell minden ágy alatt a Nagy Testvért keresni. Egyelőre legalábbis. Ez utóbbi mondaton a hangsúly. (Lásd erről majd a Windows, mint kémprogram c. részt.)

A Linux hőskora óta tervezgettem, hogy kipróbálom, még pár méregdrága könyvet is vettem, amelyek aztán szégyenszemre szépen el is avultak anélkül, hogy kinyitottam volna őket. Először úgy komolyabban a SUSE 9.1-es verzióját használtam, amiből egy nagyon jó kis rendszert állítottam össze. WINE (Linuxos Windows Emulátor) alatt pedig egy két dolog kivételével minden szükséges szoftver működött, amiből nem volt natív Linuxos változat. Voltak vele viszont olyan problémáim is, melyeket nem tudtam megoldani. Végül abból lett elegem, hogy a KDE (A Linux egyik grafikus felülete) a képernyőkímélőből sokszor nem volt képes újra rendbe szedni magát. Lehet, hogy az adott driverrel volt probléma, de mivel nem találtam hozzá másikat, alapból pedig két IBM gép esetében is ezt művelte velem, így felhagytam a kísérletezéssel. A Suse 9.3-as verziójával már jobbak voltak a tapasztalataim, így annak megjelenése után nem sokkal az otthoni gépemre Linux került. Végül úgy egy év után mondtam le róla, főleg azért, mert a munkahelyemen néhány olyan alkalmazás is használatba került, melyek nem futottak az emulátor alatt. Néhány évig Linuxtalan voltam, míg végül az Ubuntunál kötöttem ki egy egyik gépemmel, de már nem a KDE-t, hanem a standard Gnome2 + panelek felállást kezdtem használni, mert az sokkal logikusabb és letisztultabb felépítésű volt. Mióta a Canonical a Unity-t elkezdte ránk erőszakolni és kiderült, hogy a Gnome 3 sem lesz soha a kedvencem, egyszerűen áttértem az Xfce felületre és úgy állítottam be a kinézetét, mintha Gnome2 volna. :)  A Linuxban ez is nagyszerű. Használhatunk valami egyszerű ablakkezelőt, vagy minimális gépigényű asztali környezetet (pl. LDXE) de teljesértékű  grafikus felületet is. Van választásunk. Ezzel szemben a Windows-t testre szabni csak minimálisan lehet. Ami a testre szabhatóságot illeti, a Windows 8-nál valami elkezdődött, de szerintem rossz irányba indultak el a fejlesztők. Hogy igazam lesz-e még majd elválik.

A Linux egyelőre elsősorban szerverként terjedt el, de szokásos irodai és internetes tevékenységre is kiválóan használható, azaz megér egy próbát. Ha a biztonsága miatt választjuk, akkor is jól döntünk. Az ablakozó rendszerek közül számtalan közül lehet választani. Windows-ról áttérő abszolút kezdők között a KDE a legnépszerűbb, bár én mostanában mindenkinek az Xfce-t rakom föl. Az Ubuntuban alkalmazott Unity-t egy agyrémnek tartom, a Gnome3-ról pedig mindenki döntse majd el maga, hogy tetszik-e neki. Az Ubuntu Unity-ja gyakorlatilag megfosztja az embert a Linux-élménytől azzal, hogy mindent keretek közé szorít. Ugyanez a Gnome3. Olyan, mintha tabletes gyerekeknek csinálták volna. Talán meg lehetne ezt is szokni, de akkor már inkább a Mate (ami a régi Gnome forkolt változata) vagy az Xfce. Nagyon kevés memórai esetén az LXDE, bár én azt nem preferálom annyira.

Játékra nem való a Linux, de ha valaki nem akar mást, csak internetezni, levelezni, szöveget szerkeszteni, mozizni, és hasonló triviális dolgokat, annak mindenképpen érdemes a Linuxszal megismerkednie, mert egy jól használható, ingyenes és főleg alapból biztonságosabb rendszert kap. Aki viszont speciális célhardverek (pl. TV vevő) vannak a gépében, vagy extrém dolgokra használja a PC-jét, az lehet, hogy csalódni fog a Windows után, hogy nem sikerül pöccre beállítani, vagy hogy kevésbé mutatós (pl. a már említett TV vevő esetében) a felhasználói felület. Gondok lehetnek egyes driverekkel pl. régebbi Ati videókártyák esetében, vagy  kevéssé ismert  Wifi kártyákkal, de az ilyen esetek javára - talán a gyártó hibájából az Ati kártyákat leszámítva - van valamilyen megoldás.

A Linux haladó felhasználói ismereteket igényel, főleg új típusú, vagy kevéssé népszerű hardverelemekből összeállított számítógép esetében. Egy barátságosabb disztribúcióval, akár újabb hardveren is megéri kísérletezni. A legtöbb disztribúció ma már részben vagy egészben grafikus felületű telepítőt használ, és logikája szerint sokban hasonlít más ablakozó rendszerekhez. A problémák ott adódnak, amikor valami nem úgy működik mint kéne (pl. a telepítő egyszerűen összeomlik és nem árulja el, hogy miért), esetleg drivert kell frissítenünk vagy telepítenünk, mert onnan kezdve a Windows-os, és tisztán GUI-hoz (grafikus felülethez) szokott gondolkodásunkat a sutba dobhatjuk. Ekkor viszont segítségünkre sietnek a többiek. Szinte minden disztribúciónak megvan a saját közösségi oldala, ahol bármilyen kérdésre megkapjuk a választ.

Többet nem írok a Linuxról, mert van elég fórum, ezzel foglalkozó oldal és lelkes guruk hada, akik szívesen segítenek bárkinek, aki el kíván mélyedni a Linux rejtelmeiben.
Az Ubuntu közössége pl. különösen aktív, ha már arról van szó.  Az ubuntu.hu-n nem csak az Ubuntu különböző desktopokkal készült verzióit (Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu, Lubuntu stb.-t) használók vannak. Sokan Debian-t, vagy más diszribúciókat (Debian, Arch, Mint, Crunchbang, Fedora stb.) használnak.

Ha valaki csak el kíván merülni a témában, akkor az egyik ilyen szempontból jól használható, magyar webhely a LinuxBázis, ami nem más, mint egy Linuxra szakosodott keresőmotor. Az interneten Linux ügyben fellelhető forrásokat gyűjti össze linkek formájában, de fórum is van itt, ahol a kérdéseinket föltehetjük. Angolul tudóknak pedig ott van még a Distrowatch.com, ahol az összes jelenleg létező Linux változat install anyaga és csomaglistája elérhető tesztelős linkekkel és leírásokkal. Igen érdekes gyűjtemény azoknak, akik szét akarnak nézni a Linux világában.

Ha a Linux mellett döntünk, és nem adjuk fel a legelső esetleges kudarcélmény után, nem fogjuk megbánni. Bár a Linux Windows mellé is telepíthető bootmanagerrel, de aki csak próbálkozik vele, annak azt javaslom, hogy használjon inkább két merevlemezt, és éppen arról bootoljon, amelyik rendszerről dolgozni akar. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy aki optimistán áll hozzá, és az elvárásai reálisak azok hamar azon veszik észe magukat, hogy többet használják a Linuxot, mint a Windows-t. Főleg, hogyha megnézik, mennyi pénzt és vesződséget takarítanak meg vele, és mégis minden működik rajta, amire általában szükség van. Méghozzá jól. És teszi mindezt vírus- és kémprogram irtó, pótlólagos tűzfal és sok egyéb biztonsági lógantyú, meg szerencsehozó talizmánok nélkül.

Kíváncsiaknak a Debian alapú Ubuntu bármely tetsző változatát, vagy az abból  leszármazott Linux Mint-et, bátrabbaknak magát az atomstabil Debiant ajánlom kipróbálni. Hogy melyik felülettel? Azt javaslom, hogy tegyük föl bármelyiket és a többit meg telepítsük utólag és próbálgassuk végig, majd válasszuk ki a nekünk legjobban tetszőt. Az alapbeállításokat a legtöbb felület esetében teljesen átalakíthatjuk. Annyira, hogy már alig ismerni rá az eredetire. A puritánok lehet, hogy grafikus felület gyanánt megelégednek egy egyszerű ablakkezelővel (pl. OpenBox, IceWM) de Gnome3-mal is kínozhatjuk magunkat, ha az érintőképernyős felülethez hasonló rendszert szimpatikusnak találjuk. Minden csak ízlés kérdése. :)  A saját tesztjeim alapján annyit azért jeleznék, hogy előfordulhat, hogy a számos elérhető felület közül a jelenlegi Cinnamon 1.6, Mate 1.4 és a KDE 5 felületek közül valamelyikkel stabilitási problémáink, vagy más gondjaink adódnak. Ilyenkor ha egyébként tetszik a felület, érdemes az Ubuntu közösséghez benézni és tanácsot kérni, vagy egyszerűen csak Google-t használni.

Egyszer talán írok egy Linux beállítás abszolút kezdőknek c. oldalt is, ki tudja. :)


Tovább

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Főoldal, tartalomjegyzék




 

                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.