nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

  Nibiru honlapja - Számítógép és biztonság  5.                                       Frissítve:  2015.12.04.

Barátaim oldalai


Számítógép és biztonság 5.

A böngésző

     :: Az Opera
          :: Különbségek az Opera és a Chrome között
          :: Reklámblokkoló az Operához   

     :: Mozilla FireFox
          :: A Firefox hibái - összeomlások a köbön
          :: További hibák és furcsaságok a Firefox-ban

     :: Google Chrome
          :: A Google és a magánszféra
          :: Sebesség
          :: Biztonság
          :: Nélkülözhetetlen kiegészítők

     :: Internet Explorer
          :: Általánosságban az Internet Explorerről
          :: Az Internet Explorer eltávolításának kérdése (Most menjen, vagy maradjon?)

        :: Megjegyzések a böngészők témájához - Statisztika

     :: A böngészéshez szükséges segédprogramok és alkalmazások

Az internetböngésző napjaink leggyakrabban használt alkalmazása. Számítógépünk biztonsága viszont nagyban függ attól, hogy melyik böngészőt használjuk. Régebben óriási volt a különbség az Internet Explorer és bármely alternatív böngésző között ilyen szempontból. Aki valamit is értett hozzá, az nem használta. Nem csak azért, mert egyszerűen hemzsegett a kijavítatlan hibáktól, de mert nem érte meg az Internet Explorert  egy halom biztonsági segésprogrammal és hosszadalmas beállítási procedúrával némileg  biztonságosabbá tenni és kockáztatni, mikor az alternatív böngészők nem csak a  biztonság, de a szolgáltatások terén is felülmúlták az Internet Explorert.

Nem véletlen, hogy mára a Microsoft böngészője gyakorlatilag eltűnt volna, ha nem lennenének a nagyvállalatok lusta rendszergazdái, akik ahelyett, hogy frissítanék a céges intraneten lévő, "Internet Explorerre optimalizált" (értsd: csak azzal jeleníthető meg) ilye-olyan célú oldalakat, inkább Internet Explorerrel szívatják a felhasználókat.
Léteznek persze más böngészőkre olyan kiterjesztések melyekkel ezen hibák egy része orvosolható, de csak egy része, ugyanis ha egy oldal az interaktivitáshoz ActiveX vezérlőket használ, semmi mással nem működik normálisan, csak Internet Explorerrel.

Az ActiveX vezérlők a más böngészőknél is ismert plugin-nek Microsoftos változatai akiknek alapból túl sok minden meg van engedve, amivel a káros tartalmakat terjesztő oldalak készítői a mai napig rendesen vissza is élnek.

Elképzelni is nehéz hány óra vesződséget takarított meg valaki az idők folyamán egy megfelelő böngésző kiválasztásával. Gondolok itt az Internet Explorer használata során a gépekre rendre felkúszó kémprogramok és más internet-szemét irtásával eltöltött időre. Már csak emiatt önmagában is érdemes volt váltani és akkor még nem is beszéltem az alternatív böngészők nagyszerű szolgáltatásairól.

A Microsoft ugyan igyekezett behozni az Internet Explorer lemaradását, de ez nem jött össze nekik. Sokat javult a böngésző, de sem biztonság, sem sebesség, sem pedig szolgáltatások terén nem sikerült sem újat sem kiemelkedőt alkotniuk. Mivel a régi, csak Internet Explorerrel működő oldalak korának már igencsak leáldozott, a Microsoft böngészőjét már csak az tartja lélegeztető gépen, hogy még mindig bele van integrálva a Windows operációs rendszereibe.

Az Internet Explorer 11-el meg is szűnik a böngésző, mert annyira rossz volt a híre. A Microsoft utolsó és talán esélyes dobása böngésző téren az egyelőre csak a Windows 10-hez elérhető Microsoft Edge (korábbi nevén Project Sparta). Ezen is van még mit fejleszteni (nincsenek szinkronizációs szolgáltatásai pl.) de végre hoztak valami olyat is, ami amit más nem: a webet jegyzetelhetővé tették. Ez nagyszerű dolog ha az ember tanul, vagy kutatást végez az internet segítségével. Az Edge-ről bővebbet csak akkor írok majd ha a végleges verziót tudhatom egy tesztgépen. Az viszont már most látszik, hogy sebesség, memória- és processzorkezelés terén a Microsoft Edge 12 (a verziószámozást az IE-től örökölte) semmi újat nem hozott.

Hozzátenném azért, hogy a felelős használaton a józan észen is sok múlik. Alapjában véve egy egészséges bizalmatlansággal kell nekiállni netezni, azaz nem nyomunk OK-t ütre-püffre mindenféle felbukkanó ablakra. A másik, hogy csak felkészülten, a szükséges biztonsági kiegészítők birtokában, frissített böngészővel és pluginekkel (Flash, Java ha muszáj)  lássunk neki.  És ne feledjük: az ún. "megbízható oldalakat" is érheti támadás, amiután nem szándékosan, de megfertőzhetnek bennünket. Ilyenkor persze jól jön egy szintén friss adatbázissal rendelkező kártevőirtó, de önmagában arra már rég nem hagyatkozhatunk ha Windows-os felhasználók vagyunk.

Lássuk mi a választék.

A ma már alapnak számító, általánosan elterjedt szolgáltatásokat (popup blocker, privát böngészés, stb) nem emelem ki az írásomban, csak az adott böngészőre jellemző esetleges eltéréseket, minőségi különbségeket.


Az Opera
 

Az Opera története még a Firefox és a Chrome előtti időkre nyúlik vissza. Az Opera team már akkor képes volt egy gyors, biztonságos, a maiaknál sokkal testre szabhatóbb, és funkciókban gazdagabb böngészőt alkotni.
Gyakorlatilag mindig is a világ legbiztonságosabb és egyben a leggyorsabb megjelenítésre képes böngészője volt, a Secunia.com-on szinte mindig nulla kijavítatlan hibával szerepeltek más böngészőkkel szemben. Bár az Opera új motort kapott, így gyakorlatilag nulláról indult újra a fejlesztése, mégis magához tudott térni, 2015 eleje óta ismét átvette a vezetést sebesség terén. A biztonsága pedig  ugyanolyan kiváló, mint valaha. A testreszabhatósága sajnos viszont jelentős csorbát szenvedett, de aki más böngészőről áll át Operára, ezt észre sem veszi.

Sebességben a versenytársak időnként megközelítették az Operát, volt amikor túl is szárnyalták egy rövid időre, ám amikor már azt hinné az ember, hogy itt a vége, valami rejtélyes és meggyarázhatalan módon mindig sikerült az Opera teamnek valamit kitalálnia, amitől a böngészőjük még gyorsabb lett.

A régi motoros Opera anno épp csak elkezdett volna népszerűvé válni, amikor először a Firefox tarolt a piacon a sikeres és intenzív marketing tevékenységének köszönhetően és nem utolsó sorban a kijavítatlan hibáktól folyamatosan hemzsegő Internet Explorer miatt. Később meg a Google Chrome-ot nyomták orrba-szájba. Végül azonban a motorváltás miatt került rövid felívelés után méltatlanul a kevesek által használt böngészők közé.
Kétségtelen tény, hogy a régi Opera motor foltozgatásával már nem lehetett tovább fejlődni. Kénytelen voltak váltani, ha a böngésző stabilitását meg akarták tartani, még ha csökken is a népszerűsége. Mivel egy új motort készíteni a böngészőhöz túl sok időt vett volna igénybe, az Opera más megoldást választott: egy vadonatúj böngészőt készítettek az open source Chromium project (erre épült a Google Chrome is) és a Blink motor felhasználásával. (Eredetileg  a Webkit motort akarták használni ám 2013-ban végül a Safari és s Chrome mellett az Opera  is áttért a Blink motorra. A Blink egy a Webkit alapjait felhasználó fork, melynek célja egy kisebb méretű, igényesebb és gyorsabb megjelenítő motor fejlesztése volt.)

Az Opera team nélkül ugyanis ma fele annyira sem volna élvezetes és gyors a világhálón való böngészés. Az Opera már az első megjelenése óta a böngészők fejlődésének innovációs zászlóshajójának számított, a többiek csak másolták őket, sokszor ügyetlenül. Az Opera csapata rukkolt elő ezidáig szinte minden izgalmasabb ötlettel, az ún. kiterjesztéseket leszámítva. A teljesség igénye nélkül a következő, napjaink böngészést nagyban meghatározó lényeges elem miatt lehetünk nekik hálásak, melyek mind az Operában jelentek meg először:

- füles ablakok
- fülenként bezárható ablakok
- böngészés aktuális állását megjegyző böngésző
- fraud protection
- gyorshívó
- privát böngésző ablak
- gyorskeresés az aktuális oldalon
- weboldalak zoomolása
- teljes oldalas böngészés
- okos címsor

Ezen túl a régi böngésző tartalmazta az egyik valaha volt legbiztonságosabb levelező klienst, saját jegyzettömböt és még egy sor más egyedi funkciót, melyeket a többiek nem tudtak, vagy nem akartak lemásolni. Ilyen volt az egérmozgatással történő böngészés, a végletekig testre szabhatóság vagy az integrált szolgáltatások hosszú sora.

Valaha olyan érzés volt használni más böngészőt az Opera után, mintha visszalépnék időben. Az új, Chromium motoros Opera első változataiból viszont már nem csak az Operára oly jellemző extrák, de egy sor alapvető funkció is hiányzott. Évek teltek el azóta.
Az új Opera a megváltozott motor miatt sokban hasonlít a Google Chrome-ra, viszont a beállítások menüben kiderül, hogy a böngészést segítő számos, az Operára jellemző dolog visszakerült (billentyűparancsokkal, egérmozdulatokkal böngészés lehetősége pl. , már ha úgy állítja be az ember) valamint új funkciókkal is gazdagodott a böngésző. Az elején nem ment minden simán. A Stash nevű, a könyvjelzők helyett kitatált "feature" pl. nem örvendett túl nagy népszerűségnek, mindenki követelte vissza a megszokott könyvjelzőit.
Válaszul az Opera team egy ideiglenes, a Chromiumból áthozott megoldással éltek, majd gőzerővel nekiláttak egy új könyvjelző modulnak. Ez viszont nagyon jóra sikeredett végül, mindössze a könyvjelzők exportját és importját felejtették ki belőle, amire viszont létezik egy kiegészítő.
A Stash kétségtelen előnye volt a szokásos sima könyvjelzőkhöz képest, hogy egy fényképet készített a weboldalról, így nem volt muszáj nevet adni a könyvjelzőnek, csak meg kell nyomni a szívecskét, legközelebb pedig úgyis megtalált az ember melyik is a keresett oldal, ha másként nem akkor a képe alapján. Az új könyvjelző modulba beépítették a Stash-nek ezen részét, így nem csak könyvjelző, de fénykép is segíti a tájékozódást. Ráadásul olyan, amit mi választhatunk ki! Használhatjuk  az oldalról készült pillanatfelvételt, vagy a rajta lévő képek egyikét.  Az elkészült könyvjelzőket berakhatjuk a Gyorshívóba vagy a könyvjelzősávba többek között.

A régen Dragonfly néven ismert fejlesztői környezet nagyon hiányzott annak aki ismerte.
Az új kissé más lett, de meg lehet szokni.

A "Felfedezés" nevű szolgáltatást azonban máig nerm értem. Ez egy témákra válogatott cikkajánló, amit nyilvánvalóan a vele szerződésben álló helyek közül válogat össze az Opera. A helyzet az, hogy az emberek már egészen másképp használják a netet. Mindenkinek megvannak saját kedvenc hírforrásai melyben megbízik. Úgyhogy ez így ebben a formában nem életképes. Pláne úgy, hogy számos országot - köztük Magyarországot - ki sem lehet választani a listáról.

Úgy általában véve minden olyan az Opera böngészőben amilyennek lennie kell, vagy jobb. Bár anno újjászületése kapcsán el kellett veszítse egyénisége egy részét
(gondolok itt pl. a beépített, barátságos torrent kliensre amihez nem kellett tűzfalat lyukasztani, a fülek előnézetére vagy a jegyzetek funkcióra) de ezek hiánya már fel sem tűnik.

Az Opera (v. 32) a Chrome-mal szemben nem zabálja annyira a processzort és a memóriakezelése is nagyon jó. Funkciókban gazdag, gyors és könnyen megszerethető böngésző. Már csak néhány régi funkciója hiányzik, legalábbis számomra.
- Az oldalon belüli keresés, amikor csak egy gombot kellett leütni és már meg is volt.
Manapság meg a szokásos a Ctrl-F-et kell nyomkodni, amit utálok, bevallom őszintén.
-A véletlenül bezárt ablakok/fülek újranyitásának lehetősége. Ez szerintem alap dolog.
- Könyvjelzők importálása utólag, valamint az exportálás. Van szinkronizáció benne, de ettől még szüksége lehet az embernek arra, hogy könyvjelzőket vigyen magával HTML-ben.
Erre van ugyan egy jól működő kiterjesztés, a Bookmark Export and Import
de ennek is beépített alapfunkciónak kéne lennie.

Amikor ez elkészül, az Opera gyakorlatilag teljesen visszakerülhet a köztudatba, ami jó hír. A jövőt pedig nem ismerjük. 

Ja és ha valakit esetleg érdekel, a sokak által kedvelt és használt régi Opera beépített levelező kliensének kódját kiemelték és Opera Mail néven érhető el.

Mobilos vonalon régen szinte egyeduralkodó volt az Opera, végül a Chrome (Android) és a Safari (Iphone) elvitték a pálmát. Windows Phone-ra ott volt a nem túl népszerű Internet Explorer. Az Opera Mini versenybe szállhatott volna vele, de a jobb kompatibilitása miatt a UC Browser kezdte kasználni a felhasználókat. Az Opera Mini azért próbálkozik, pl. azzal, hogy rengeteg értékes byte-ot takarít meg számunkra netezés közben, a kevesebb adatforgalom pedig kisebb költséget jelent értelemszerűen.
A fő probléma azonban a webhelyek megjelenítése, mely messze nem nevezhető optimálisnak. Lépten-nyomon találkozni olyan webhelyekkel, melyeknél az Opera Mini nem veszi észre, hogy mobil verziót kéne megjelenítenie, az ilyen helyek egy része pedig ráadásul szét is esik, értelmezhetetlenné válik.


Reklámblokkoló az Operához

Az Opera használatához az AdBlock-ot, vagy az AdBlock Plus-t ajánlom. Ezek olyan  reklámblokkolók, melyek a szokásos hidetéseken túl blokkolják a Youtube videóba ágyazott hirdetéseket, sőt, megfelelő beállítással szűrik a malware domaineket is. Természetesen ez utóbbiakat nem maguktól, hanem erre készített adatbázisok segítségével, melyek elérhetőek az összes "Adblock" kezdőnevű kiegészítő részére. Már csak a kiváló magyar reklámszűrőket kell hozzájuk adni és elfelejthetjük a reklámokat.

A két magyar szűrő itt található:

1, http://www.hufilter.hu/hufilter.txt (Pete terméke, itt az ismertetője.)
2, http://ajnasz.hu/adblock/recent (Ajnász, azaz Koszti Lajos szűrője)

A magyar szűrők kiválóan működnek, én legalábbis nem tapasztaltam egyetlen az ő  szűrőiket érintő hibát sem eddig és mindenkinek csak javasolni tudom a használatukat.
Persze vannak akiknek nagyon nem tetszik, hogy valakik segítenek az embereknek megtisztítani a gépüket reklámszennytől, de hogy őszinte legyek, finoman szólva is kinyalhatják. Jelenleg ugyanis az internet előfizetők fizetnek azért a sávszélességért is, amin a reklámszennyezés folyik. Azt gondolnák az emberek, hogy ez elsősorban csak a letöltési korlátos kapcsolatokat (pl. mobilnet) érinti, pedig korántsem. Ahogy az e-mailben érkező kéretlen levelek is fölösleges erőforrásokat emésztenek föl, az internetről a felhasználókhoz letöltődő reklámok tömege is csak a sávszélességet rontja. Egyébként nálam ez elvi kérdés is. Ha otthonról netezek kábelről, akkor is utálom ha folyton kéretlen reklámokat tolnak az arcomba.

S ha már itt tartunk, a like-olni muszáj oldalak linkjeit pedig egyszerűen letiltom a Facebookon, hogy legközelebb még véletlenül se jelenjenek meg. Két kattintás az egész. Így kéne mindenkinek tennie, és örökre megszabadulhatnánk tőlük. Egyébként sincs létjogosultságuk, tekintve, hogy szinte kizárólag lopott/másolt képeket, anyagokat tartalmaznak. Éppen ezért nálam alapból a HOSTS file tiltólistáján kötnek ki, bevallom őszintén.

Maximalisták a megmaradó elemek elrejtésével kísérletezhetnek még. Az ehhez szükséges  kiterjesztés egyelőre csak a Firefox-hoz kiadott AdBlock Plus-hoz készült bővítménykiegészítőként érhető el. Az AdBlock Plus Element Hiding Helper-hez szintén van Ajnásznak egy magyar szűrője. Én az alap AdBlock-al, és pár sima szűrőlistával is bőven elégedett vagyok, ez a bővítménykiegészítő abban az esetben szükséges, ha saját magunk kívánunk egyes, a listákon esetleg nem szereplő reklámszeméttel elbánni. Sajnos azonban mint mondottam, az Element Hiding Helper csak Firefox alá érhető el.

A fentebb említett, nevükben az "AdBlock" elnevezést viselő kiterjesztéseket a közhiedelemmel ellentétben nem azonos társaság fejleszti, csak az általuk használt adatbázisok azonosak. Az Adblock és az AdBlock Plus versenytársak. Néha az egyik tud többet, néha a másik. Volt olyan, hogy az AdBlock lasította betöltést, ma ez már nem gond.

Bár az Operában be lehet állítani, hogy a bővítmények (pl. Flash) csak kattintásra induljanak el, a Firefox-os Tubestop-hoz, vagy Flashblockhoz hasonló kiterjesztést még nem csináltak hozzá. Ezek arra jók, hogy csak kattintásra engedik elindulni a HTML5 videókat is.

Különbségek az Opera és a Chrome között

+ Az Opera speciális szolgáltatásai, melyek a Chrome-ban nem érhetőek el.
+ Az Opera nem tartalmazza a Chrome-ba beleépített felhasználás követési és statisztika
    küldözgetési "szolgáltatásokat".
+ Az Opera nem zabálja a processzoridőt mint a Chrome. Intenzív böngészés és főleg
    videók nézése esetén érezhetően hamarabb merül ki egy notebook akkumulátora ha
    valaki Google Chrome-ot használ, mintha Operát. Az Operának gyengébb processzorral
    sem okoz gondot olyan (HD) videók lejátszása, melyek csak szakadoznak Chrome alatt,
    ki tudja miért.
+ Az Opera tölti be a leggyorsabban az oldalakat. Minden böngésző lassabb nála, a
    Chrome-ot is beleértve.
+ Az Opera nem tartalmazza a "Bejelentkezés a Google-ba" szolgáltatást. Nem tudom hogy
    ki hogyan van vele, de szerintem ami a magánélet biztonságát jelenti, semmi jót nem
    jelent a Google szolgáltatásait és a böngészőjét egyszerre használni.
- Az új Operából hiányzik a legutóbb bezárt fülek újbóli megnyitásának lehetősége. A
    History-hoz kell fordulni ha ilyen előfordul. Reméljük a jövőben ezt megoldják.
- Az Operából hiányzik néhény a Google Chrome-ban meglévő biztonsági beállítás. Ezeket   úgy vélem egyszerűen a legszigorúbbra állították be az alkalmazáson belül, ami így a helyes. (sandboxon kívüli pluginek viselkedése és az egér kurzor webhelyek általi letiltásának lehetősége)

Vicces, hogy amikor PDF-et akar az ember megnyitni a netről, az Opera elindítja a "Chrome PDF Viewert". Ez azért rendesen jelzi, hogy a Chrome és az Opera legményen milyen közel állnak egymáshoz. Summa summárum ha valakinek tetszik a Chrome, annak az Opera is tetszeni fog. Alapjában véve az Opera jelenleg egy barátságos "Chrome Plusz." aki nem akar ránk tukmálni semmit, nem gyűjt rólunk adatokat és olyan funkciókkal rendelkezik, melyek a Chrome-ban nem találhatóak meg.

Hogy még mi lesz az Opera böngésző sorsa nem tudni, 2015 augusztusában ugyanis eladásra hirdették meg a céget. Mindenesetre nagy kár lenne ha megismétlődne a hajdani NetScape története.

Vivaldi

Érdekesség, hogy a Vivaldi nevű új böngésző is az Operához kötődik. A Vivaldi fejlesztését az Opera régi igazgatója indította el és nem titkolt célja, hogy a Vivaldiban élessze fel a hajdani Opera feelinget. Tény, hogy az új Opera kinézetre ugyanolyan merev mint a többi piacon lévő böngésző. Pedig az Operát sokan éppen azért szerették, mert testre szabható volt. Szurkolok a Vivaldinak, és figyelem a fejlesztését, egyedül az okoz némi keserű szájízt, hogy ők is a Blink motorra építik a böngészőjüket. Miért siet annyira mindenki?

A Mozilla Firefox

A Mozilla Firefox egy nyílt forráskódú Gekko motoron alapú böngésző, mely alapvetően ugyanazért vált népszerűvé, mint annak idején az Opera, az Internet Explorerhez képest kisebb mérete, nagyobb böngészési sebessége, és jóval biztonságosabb működése miatt.

A Mozilla által annak idején indított kiterjedt kampánynak köszönhetően elterjedtebbé vált a Firefox, mint azt a tudása indokolta volna, a Firefox ugyanis gyárilag csak egy átlagos tudású böngésző volt. Az segített neki sokat hogy az eredeti Mozillás kampány idején még a 6-os Internet Explorer futott, amely már a megjelenésekor is elavult volt, emiatt folytonos támadás volt kitéve az internet felől, a Microsoft pedig nem ajánlott fel helyette semmi értelmeset. Merthogy szakmai értelemben az Internet Explorer 7 messze nem volt értelmesnek nevezhető. Ezt a nem kis problémát meglovagolva jutott előrébb a Firefox a böngészők versenyében, de a Chrome utólag nagy mértékben megtépázta a Firefox népszerűségét. Ez utóbbi dolgot is inkább a jó marketingnek és divatnak tudom be, mert a Chrome messze nem volt annyival jobb, mint amennyivel nagyobb szeletet sikerült magának kiharapnia a böngészők piacának tortájából.

A Firefox teljesítménye egyébként elfogadható, amíg nem visszük túlzásba az amúgy praktikus  kiterjesztések használatát. Bölcsen és mértékkel alkalmazva a kiterjesztéseket, nem csak a böngészés élménye javul, de a biztonságot is fokozza, ám ok nélküli halmozásuk a böngészőben a sebesség, sőt akár a működőképesség rovására is mehet, sőt esetenként
kártevőket is hordozhatnak. Főszabály: csak a legszükségesebbeket telepítsük  ellenőrizetlen helyről származó kiterjesztéseket pedig semmiképp ne fogadjunk el, és ne telepítsünk!

A három leghasznosabb Firefox-os kiterjesztés közül az első az Operánál már említett  Adblock Plus. Ez egy rugalmasan állítható, de felügyelet nélkül, központi adatbázishoz kapcsolódóan működő reklámblokkoló, mely mindenféle internetes reklámszennyezéssel kiválóan fölveszi a harcot. (A hozzá kapcsolódó magyar szűrőket lásd az Operánál.)

A másik, Windows-os felhasználóknak ajánlott kiterjesztés a Noscript, mely lehetővé teszi, hogy a Javascript, Java és egyéb futtatható algoritmusok csak ott futhassanak, ahol mi ezt megengedjük nekik. Ez ugyan nagyban fokozza a biztonságot, de csak akkor érdemes használni, ha gyanús, vagy ismeretlen és veszélyesnek mondható webhelyeken bolyongunk, mert a scriptek állandó tiltása a webhelyek többségénél sajnos működési problémákat okozhat. Persze, ha paranoiásak vagyunk, állandóra is bekapcsolhatjuk, de akkor egyenként meg kell tanítanunk neki, hogy mely webhelyek megbízhatóak, és melyek nem. Ez pedig túlzottan is időigényes feladat annak aki komolyabban szokott szörfözni.

A harmadik ajánlott kiterjesztés a Flashblock. Ez nem csak azért hasznos, mert az összes idegesítő flash-es reklámot letiltja, hanem mert a Flashblock csak azokat a Flash objektumokat engedi letöltődni, melyekre külön rákattintunk. Ez két okból is jól jön, különösen azoknak, akik sok fület tartanak nyitva. Egyrészt jóval gyorsabban indul a  böngésző, másrészt nem töltődnek le és indulnak el újra meg újra, minden egyes elindításkor ugyanazok a terjedelmes reklámok, valamint Youtube videók, melyek a megnyitott füleken vannak. Ez azért is jó, mert nem pazaroljuk feleslegesen a manapság elterjedt mobilnet csomagok díjába foglalt adatmennyiséget.

A Firefox kiterjesztései verziófüggőek. Van úgy, hogy egy-egy kiterjesztést, bőrt, stb nem fejlesztenek tovább, vagy lemaradnak vele, esetleg biztonságilag válik kockázatossá a használata. Ezeket a Firefox mindig jelzi, sőt többnyire le is tiltja. A legnépszerűbb kiterjesztésekkel ilyen nem fordulhat elő, azokat a Firefox folyamatosan megjelenő alfáival együtt fejlesztik és tesztelik.

 A Firefoxban van egy speciális, mindenre kiterjedő konfigurációs  oldal, mely az "about:config" címen érhető el. Nem csak kiterjesztésekkel variálhatjuk tehát meg a Firefoxot, bár ez komolyabb szakmai hozzáértést feltételez. Egynek azért mindenképp érdemes gátat szabunk itt, ez pedig a HTML5 videó automatikus elindulása.
A media.autoplay.enabled sor értékét állítsuk false-ra.

Mozilláék megpróbáltak forradalmat csinálni a neten azzal, hogy az alapítvány támogatta az egyik nyílt video formátum, a Theorafejlesztését, a 3.5-ös Firefox pedig igazi újdonságként alapból tartalmazta már a nyílt videóformátumok kodekjeit, (a Theorát és a Vorbist) azaz mindenféle egyéb bővítmény nélkül meg lehetett nézni őket a neten. A dolog azonban végül nem terjedt el. Viszont mindenki látta, hogy az egy nonszensz, hogy a 21. században a legkülönfélébb, webes videók megtekintésére való csomagokat és lejátszó plugineket (Realplayer, WMP, Quicktime, DivX Webplayer, Adobe Flash stb.) kell telepíteni a gépekre.
Az első szabványosítható megoldás a HTML5 videóval jelent meg 2011 közepén, ám sajnálatos módon 2013 végéig sem sikerült még teljesen implementálni a HTML5 szabványt mindenkinek. Sőt, bár a Flash zabálja a processzoridőt és a RAM-ot és ez pont a Firefoxot érinti a legjobban, a HTML5 videó még napjainkban is (2015 őszén) sokszor lassabb mint a flash, akadozik. Ugyanakkor 2015 januárja óta a Youtube alapból HTML5-ben szolgáltat már, ami azt is jelzi, hogy nem csak a böngészőknél hanem a videómegosztó portálok motorjában is érdemes lenne végre körülnézni. A Youtube ugyanis nem szaggat.
Mindenesetre nagyon fontos lenne, ha a processzoridő-zabálásban élen járó Flash videók  végre kihalnának.

Bevallom nem kedvelem a Firefox kinézetét, különösen mióta valamiért görcsös kényszert kezdett érezni a fejlesztői gárda arra nézve, hogy a böngészőjük minél jobban hasonlítson az Internet Explorerhez. Sajnálatos módon elég kevés normálisan kinéző bőr készült hozzá, azok nagy része sem használható már az újabb verziókkal. Mintha megunták volna a fejlesztők az állandó verziókövetést. Én azon a gépemen, amin régen a Firefoxot nyúztam, mindig valami olyan bőrt használtam, ami emlékeztetett a Firefox klasszikus kinézetére, vagy az Operáéra, esetleg a Chrome-ra, míg végül leálltak a fejlesztésükkel. Most épp nem használok semmilyen bőrt a Firefoxhoz, amikor használom, vagy tesztelem, de a gombokat és a kezelőfelületet még mindig visszarendezem a helyükre, ahová azok valók. Ez azonban már inkább megszokás és egyéni ízlés kérdése.

A Firefox felbukkanó ablakok elleni védelme elég jó. Nem csak passzív blokkolóról van szó, hanem egy szelektíven szabályozható modulról, melyben ha bizonyos webhelyeknek tartósan engedélyezni akarjuk a felbukkanókat, egy pillanat műve az egész, bár ennek a javasrciptes felbukkanó ablakok korában már nem sok jelentősége van.

Az oldalon belüli gyorskereső funkció a kisegítő lehetőségek közé lett száműzve valamiért, pedig érdemes használni, mert kivételesen jobb mint bármelyik böngészőé. A lényeg, hogy ha keresnénk valamit egy weboldalon, elég csak belecsapni a billentyűbe, azaz elkezdeni gépelni és a kurzor azonnan odaugrik az első találathoz, amiről a szokásos F3 billentyűvel ugorhatunk a következőre. Azon esetek kivételek csupán, amikor kitöltendő mező van a lapon, és odaszkriptelték a kurzort betöltéskor, mert akkor el kell belőle kattintani előtte.

Beállítása: Beállítások - Haladó oldalon az Általános fülön, a Kisegítő lehetőségek között találjuk meg: "Szöveg keresése a keresett szó beírásának elkezdésétől". Ezt pipáljuk ki.

A többi böngészőben maximálva van a fülek száma (pl. a Chrome-nál ez 67) ráadásul egy bizonyos fülszám után már annyira lecsökken a fülek mérete, hogy nem lehet tudni, hogy mi van mögötte, csak ha  rákattintunk, vagy a kurzort a fül fölé visszük és várunk egy kicsit. Ez sajnos  jelentősen lassítja a munkát amennyiben egyetlen ablakot szeretünk használni. A  Mozilla ezt úgy oldotta meg, hogy a fülek jobbra-balra scrollozhatóak a Firefoxban, így elméletileg korlátlan mennyiségű fület megnyithatnánk ha bírjuk memóriával. A helyzet az, hogy ezzel az elmés megoldással nem szabad visszaélni, mivel az összes fület egyetlen szálon futtatja, így ha túl sok fül van megnyitva és bezárjuk a böngészőt, nincs ideje eltárolni a füleket azaz minden indítás az előzőleg használt fülek és ablakok helyreállításával kezdődik. Arról nem is beszélve, hogy ha 32 bites rendszer alatt használunk többszáz fület, igen hamar kifogyunk a memóriából. Ám tapasztalataim szerint még így is kevesebb memóriát zabál a Firefox mint mondjuk az Internet Explorer 11, vagy akár a Chrome. Mert azzal szemben  amit a Chrome-ról állítanak, sajnos nem szabadítja fel a memóriát ha bezárunk egy fület. Legalábbis 64 bites Windows 7 alatt egészen biztosan nem.

A Firefox hibái - összeomlások a köbön


A Firefoxot régebben még ajánlottam, de számos előnye ellenére ma már nem szívesen teszem, főleg a rendszeres rösszeomlásai miatt, bár ez inkább a vérbeli netezőket érinti, azokat kevésbé, akik csak néhány fülön böngésznek általában. Bár az összeomlásoknak nem a Flash Player az oka, fokozhatja azonban az előfordulás valószínűségét amennyiben a böngésző pluginjei között aktívként szerepel.

Az összeomlásos probléma megoldható ugyan a böngésző alaphelyzetbe hozásával,  ám  minden ilyen alkalom után újra kell telepíteni és beállítani az összes kiegészítőt és plugint, valamit a könyvjelzőket is visszaimportálni, ha előtte egyáltalán elmentettük. Úgyhogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást azok számára akik intenzíven használják a Firefoxot. Tapasztalatom szerint a hiba Linux alatt sokkal ritkábban jelentkezik, de ettől még hiba marad.

Mozilláék is végigcsinálták a Google Chrome-nál kitalált marketing célzatú verziószám pörgetést, azaz alig pár év leforgása alatt 3.6.5-ről 25-ös verzióra ugrott a böngésző és miközben azóta is folyamatosan a verziófőszámot cserélgetik (már 40 fölött tartanak)  régóta meglévő, alapvető hibákat sem javítanak ki benne. Az Internet Explorer esetében is hasonló okok miatt kezdődött a népszerűségvesztés. Ugyanez elérte a Firefoxot is. A Chrome később indult a versenyben, mégis maga alá tudta gyűrni a Firefoxot, mert stabil volt. A Firefox azóta is folyamatosan veszíti a pontokat. És nyilván nem azért, mert a Chrome szebb vagy többet tud.

A rendszeres összeomlás a Firefox egyik kardinális hibája már a 3.0-s verzió óta. Egy ideig a 10-es verzió után úgy is képes volt kifagyni, hogy csak a feladatkezelőből lehetett kilőni. De normális bezárás közben is képes elhasalni, (platformtól függetlenül) amire csak abból jön rá a felhasználó utólag, hogy Firefox a legközelebbi indításakor a fülek és ablakok helyreállítását ajánlja fel. Olyan is előfordult egy időben, hogy már indításkor jelezte a böngésző, hogy gubanc van, újraindítás szükséges, vagy hogy csak úgy, magától omlott össze a háttérben. Szerencsére helyreállítja magát minden ilyen alkalomkor, ha úgy állítottuk be, hogy jegyezze meg a füleket bezáráskor, de ez nem vigasz, amikor egy hosszabb levele, vagy hozzászólása elszáll az embernek. Aztán néha akadnak olyan pop-under ablakok (a főablak alatt felbukkanó reklám) melyeket ha nem veszünk észre és előtte bezárjuk a főablakot, búcsút mondhatunk az összes megnyitott fülnek. Vagy kénytelenek vagyunk rendszervisszaállítást végezni, hogy visszahozzuk őket. Nonszensz.

A gyakori összeomlások fő okaként a fejlesztők anno eredetileg az Adobe Flash Playert jelölték meg, melynek már régóta kompatibilitási problémái vannak a Firefoxszal. A hiba azonban nyilvánvalóan nem a Flash pluginben van - bár mióta az Adobe fejleszti, köztudottan egyre jobban elterpeszkedik a rendszeren és egyre több processzor-időt zabál - hanem minden bizonnyal magában a Firefoxban, tekintve, hogy egyetlen más böngésző sem küszködik hasonló problémával, sőt a Google még integrálta is Chrome-ba a plash playert!  A Mozilla alapítvány úgy néz ki, hogy a hiba kijavítása helyett inkább a könnyebb utat választja: a kezdetek óta a többiekre mutogatnak. Az Adobe-ra és más pluginek fejlesztőire.

Kezdetben úgy volt, hogy egy következő nagyobb váltásnál (a 4-esről vagy az 5-ösről volt szó, azaz igencsak régen volt) kijavítják majd ezt az összeomlásos hibát. Végül ebből mindössze annyi lett, hogy a Flash Plugin összeomlások egy részénél maga a böngésző nem szállt el, csak jelenti, hogy elszállt a Flash plugin. Előtte viszont akár percekig nem reagál a Firefox. Ezt úgy érték el, hogy megalkották a plugin tároló (plugin-container.exe) nevű alprogramot, melynek célja, hogy a különböző plugineket, mindenekelőtt a flash-t kezelje, és ha baj van, ne szálljon el vele együtt az egész Firefox. Ez azonban csak még több összeomlást okozott, így a legtöbben inkább letiltották.

Amit a Mozilla művel ezen a téren az már több mint vérciki. Az internet tele van a Firefox összeomlásáról panaszkodó oldalakkal, ők pedig nem lépnek. A felhasználót nem érdekli, hogy ki a felelős, csak vált egy másik böngészőre. Nem csoda, hogy egyre többen szivárogtak el a Firefox táborából.


A folytonos összeomlás ellen csak egy orvosság van, a már említett "alaphelyzetbe állítás" a maga összes nyűgével.


További hibák és furcsaságok a Firefox-ban

Bár nem hiba, ráadásul néha jól is jöhet, de van egy elég bizarr biztonsági rés a Firefoxban, amiről tudni kell. Nagyon fontos, hogy ha megjegyeztetjük a jelszavainkat a Firefox jelszókezelőjével - és szinte mindenki ezt teszi - azokhoz bárki hozzáférhet, aki leül a számítógépünk elé! Így:

Eszközök > Beállítások > Biztonság fül > Mentett jelszavak > Mutasd a jelszavakat

Használjunk mesterjelszót, ha ezt el akarjuk kerülni! Sajnos nem kell hozzá sok gógyi, hogy valaki olyan kémprogramot írjon egyszer, ami a Firefoxokban védtelenül tárolt jelszavakat ellopkodja. Súlyosabb probléma ez tehát, mint azt a Firefox kommunikálja, de kis odafigyeléssel kivédhető. Egyébként akár jól is jöhet, ha hozzá tudunk férni a jelszavainkhoz. Például ha át akarunk költözni egy másik gépre de már régen elfelejtettük , hogy miket adtunk meg a különböző webhelyeken.

Egy másik régi bugja volt a Firefoxnak még XP alatt, hogy futás közben néha eltűnt a taskbarról és ha a programok között váltanunk kellatt, nem találtuk meg, csak ha pár másik programot kilőttünk, vagy Alt-Tab módszerrel kerestünk rá a Firefoxra. A bugot végül nem tudták kijavítani, de Mozilláék nagy szerencséjére csak XP alatt jeletkezett melynek csillaga akkoriban már leáldozóban volt.

Szintén egy régi hiba, (bár egy ideje már nem volt hozzá szerencsém, azaz lehet, hogy kijavították), hogy a Firefox időnként nem megnyitni akarja a PHP-t, hanem letölteni. Aki először találkozik ezzel, általában valamilyen netes kártevőre gyanakszik, teszem hozzá: joggal. Nincs rá gyári megoldás egyelőre. A hibát külön is okozhatja a Kaspersky Antivirus és esetenként a Firefox tűzfalakkal való összeakadása is, de többnyire nem ez a helyzet. A következőket érdemes végigcsinálni:

- Indítsd el a Firefoxot
- Az aktív ablakban nyomj egy Ctrl+Shift+Del billentyűkombinációt, és jelöld ki törlésre a
      sütiket és a gyorsítótárat. A Törlendő Időtartomány-nál pedig válaszd a Minden-t.
- Lépj ki a Firefoxból.
- A Firefox profilból töröld ki a mimetypes.rdf nevű fájlt.
     (A profilt a saját windows-os felhasználói profilodban találod a
     [Profilnév]\Application Data\Mozilla \Firefox\Profiles\[valami.default] alatt.)
- A Firefox időnként úgy frissít, hogy új cache mappá(ka)t is létrehoz magának.
     Töröld hát ki kézzel az összes cache-sel kezdődő mappát az alábbi helyről:
     [Profilnév]\Local Settings\Application Data\Mozilla\Firefox\Profiles\[valami].default\
- Indítsd el újra a Firefoxot, és reménykedj.

Nem programozási hanem funkcionális hiba, vagy inkább felettébb bosszantó hiányosság, hogy az új fülek megnyitásának helye nem testreszabható a Firefoxban. Azt már orvosolták, hogy ha egy oldalon külső linket nyitunk meg és az új lapot nyit, akkor ne a sor végén nyíljon meg a fül, de még mindig nem lehet beállítani, hogy amellett az ablak mellett nyíljon meg egy új fül, amin éppen állok, ha én úgy szeretném. Ha sok füllel dolgozik az ember, akkor célszerű ilyenkor egy új ablakot nyitni fül helyett és ha még szükség van rá, egyszerűen behúzni azok mellé a fülek mellé, melyek kapcsán megnyitottuk.

Van még egy furcsaság amivel találkoztam. A verziófrissítés leáll, mert valami fogja az egyik DLL-t. Ha automata frissítést használunk, nem is mondja meg, hogy melyik fájlt fogja a rendszer a frissítő pedig zárt ciklusba kerül, nem lehet kilőni. Nem fogod elhinni, de a megoldás: húzd ki a webkamerádat! (Logitech webkamerák esetében XP operációs rendszerrel tapasztaltam ezt.)

Figyelem!

A Javascript kezelésére hivatott motor, a Firefoxnak is integráns része, mint ahogy mindegyik böngészőnek, és sajnos alkalmas arra, hogy azon keresztül trójai kártevőket juttassanak föl a gépünkre bizonyos webhelyekről amennyiben nem rendelkezünk kellő tárrezidens vírusvédelemmel, vagy ha nem blokkoltuk a scripteket a Noscript pluginnel. Ha tehát veszélyes vizeken szörfözünk és nincs telepítve a NoScript kiterjesztés, ne habozzunk kikapcsolni a Javascriptet a Firefoxban sem, mindegy milyen hiper-szuper védelemmel rendelkezünk egyébként!


Google Chrome

(Legutóbb tesztelt verzió: 46.0.2490.86 m)

A Google Chrome egy puritán felhasználói felülettel bíró, de logikus felépítésű böngésző, mely az idővel az egyik legbiztonságosabb böngészővé fejlődött.

A Google programozói meglepő alapossággal dolgoznak, még a secunia.com tesztelői is alig találnak benne hibákat, hasonlóan az Operához. A Javascript persze - mint minden más böngészőnél - a Chrome esetében is kockázati tényező, ha Windows alól netezünk, de ez más kérdés és értelemszerűen nem a Chrome hibája.

A Chrome első blikkre nem mutat sokat magából, pedig az indulása óta a fejlesztők lépésről lépésre beleprogramozták a legszükségesebb dolgokat. A felülete továbbra sem testre szabható és úgy általában véve is egyszerű képet mutat. Talán részben éppen az egyszerűsége az aminek a népszerűségét köszönheti, de minden benne van, ami lényeges.
Az egyszerűségről szólva a Google nagy figyelmet fordít nem csak a böngészőjére, de egy ideje arra is, hogy a külső fejlesztők ne tudjanak bármiféle haszontalan, a működést lassító, kiegészítőt föltenni a Chrome-ra. Ez dícséretes ugyan, ám akadnak más jellegű problémák! A tanácsom tehát az, hogy ütre-püffre ne telepítsünk kiegészítőket, különben akár adatlopás áldozativá is válhatunk! Csak a legszükségesebbeket használjuk, érzékenyebb dolgainkat (pl. banki ügyletek) pedig egy teljesen tiszta, kiegészítőktől mentes másik böngészővel végezzük.

A Google és a magánszféra

A Google magánszférához való hozzáállása igencsak kiábrándító. A Chrome fejlesztésében nagyon hamar az adataink megszerzése lett az egyik fő cél és ezt soha nem is tagadták.
Minden pánikkeltés nélkül, szakmai szempontból ezt tartom a Chrome, és úgy általában véve a Google szolgáltatások zűrös részének. A cég folyamatos, messzemenő adatgyűjtést végez rólunk. Ők azt állítják, hogy nem ők a Nagy Testvér, és hogy azért gyűjtik az "anonim"  adatokat, hogy mindig a legmegfelelőbb hirdetést tudják az arcunkba tolni. A helyzet azonban évről-évre romlik azzal, ahogyan egyre több Google szolgáltatásba vonják be a gyanútlan bámészkodót, miközben az emberek akarva-akartalanul feladják a magánélethez való jogukat. A többség sajnos ma még nem érzi ennek a súlyát és jelentőségét, pedig tudjuk hogyan megy ez a világban: ha a megszerzett adatokkal vissza lehet élni, akkor valaki egyszer, vissza is fog és ezt biztosra vehetjük.

 A Google amúgy már régen nem csak a keresőt jelenti, hanem a Gmail-től kezdve a Youtube-ig egy sor népszerű szolgáltatást, amit ha hasznélni akarunk, el kell fogadnunk a Google szabályzatát arról, hogy minden adatunk amit felteszünk, onnantól kezdve az övék. És ez nem csak a Chrome-mal böngészőket, de mindenkit érint aki nyitott Google fiókkal, reklámblokkoló nélkül netezik.

A téma további taglalása meghaladja  ezen írás kereteit, a lényeg, hogy legyünk észnél. És persze ne csak akkor, ha Chrome-ot használunk, hanem úgy általában véve sem szerecsés a szükségesnél több információt megosztani magunkról nyilvános keretek között, akkor meg  pláne, ha ezek az adatok mind egyetlen helyen - egy kőkeményen profitorientált cégnél vannak tárolva.

Sebesség

A Chrome mind szemre, mind pedig a SunSpider-rel nézve (ez egy netes tesztprogram) jó helyzést ért el a böngészők között, ami tekintve, hogy már rég nem az a régi mezítelen, mindenféle szolgáltatástól mentes kliens ami régen volt, elismerendő teljesítmény. Ha ehhez hozzá veszem, hogy ma már jobb és sok esetben stabilabb kiegészítők vannak hozzá, mint a Firefoxhoz azzal mindent elárultam azt hiszem. Csak ne lenne az a fránya adatgyűjtés...

Megjegyzem, a felhasználók körében azt vettem észre, hogy a sebesség egyre kevébé számít kardinális kérdésnek, amikor ma valaki böngészőt választ. A stabilitás, a biztonság és a funkciógazdagság ami számít. Az első kettő terén a Chrome egyre jobban teljesített, ráadásul egy elég intenzív népszerűsítési kampánnyal támogatta meg a Google így nem véletlenül lett idővel a legnépszerűbb böngésző a világon.

Apropó sebesség. A Chrome-ot mint általában a böngészőket rettentően be tudta régen  lassítani a Flash Player plugin, sokkal több processzoridót és memóriát zabált föl ha be volt  kapcsolva. Ezt úgy oldották meg, hogy egyszerűen integrálták a Flash Playert a Chrome-ba. Ezáltal a Flash-es oldalak terén nincs nála jobb.
Szerencsére a HTML5 videók elterjedésével egyre ritkábban lesz szükség a Flash-re. Ha ki akarjuk kapcsolni, ezt írjuk be a címsorba: chrome://plugins
Ha viszont nincs Flash, minden videó HTML5-ben fog elindulni és sajnos el is fog, azonnal! Ha ezt el akarjuk kerülni, telepítsük a Disable HMTL5 Autoplay bővítményt. Ha nem tesszük, a hajunkat fogjuk tépni amikor sok fül van megnyitva, és hirtelen horrorként, egyszerre fog elindulni egy rakás ilyen-olyan videó a böngésző indításakor.

A Chrome esetében sajnos be kell érnünk az integrált keresővel (már megint a puritánság)  aminek a beállítása persze módosítható, de egyszerre értelemszerűen csak egy keresőmotort tudunk vele használni. Igaz ugyan, hogy az emberek túlnyomó többsége csak egyetlen motort használ, a Google-t, és nem is próbálkozik mással, ezért a Chrome-ban alkalmazott megoldás inkább csak a vérbeli internetbányászokat, kutatókat zavarja.
(Meg azokat akiknek demokratikus hite szerint egy kereső nem kereső. És igazuk is van, de tudomásul kell venni, hogy ez a Google böngészője.)
Szerintem a keresősáv és a címsor egybeolvadását opcióként meg kellett volna hagyni, vagy úgy alkalmazni a címsorba integrált szolgáltatást, hogy megmaradjon a régi, választható lista is. (Ahogy az a Firefoxban, vagy az Új Vivaldiban látszik.)

Szomorú, hogy Chrome integrált keresője nincs felkészítve az intranetes oldalakra. Annyira nem, hogy ha valaki beüt egy http:// nélküli intranetes címet, arra a Chrome a Google-on próbál rákeresni, ahelyett, hogy észrevenné, hogy az elérhető a helyi hálózaton belül és egyszerűen megnyitná. Sajnos ilyen esetekre nem marad más, mint a hosts file paraméterezése.

Biztonság

A Chrome, ami a böngészésből származó, a gépünkre leselkedő veszélyeket illeti, teljesen megfelelő. Amivel baj volt mindig az a Google nyomkövetési és adatgyűjtés mániája volt. Emiatt a böngészők sorában csak legutoljára és hangos fogcsikorgatások közepette szánták csak rá magukat végre, hogy beletegyék a Chrome-ba "a webhelyek ne kövessenek" opciót. (Beállítások - Speciális beállítások lenyitása - Adatvédelem - Tartalombeállítások gomb - Tartózkodási hely)  A régebbi verziókban pedig csak egy külső plugin segítségével lehetett elérni a teljes értékű sütikezelést. Az eredeti Google Chrome ebből a szempontból nagyon gázos volt. Minden általunk meglátogatott oldalról nyilvántartást vezetett, és az egész használati statisztikánkat elküldte a Google-nak. Ha ez még nem lett volna elég, egy olyan nyilatkozatot fogadtattak el a felhasználókkal, hogy lemondanak mindennemű szerzői és egyéb jogról, ami a Google Chrome közvetítésével került fel az internetre! Igazából ez a Google ASZF-je volt, amit a Chrome kapcsán elfogadtattak, de ebből végül akkora botrány lett, hogy hamar korrigálni kényszerültek magukat.

Vélhetően hasonló okból kezdetben a Chrome-on egyszerűen nem volt állapotsor. (status bar) Pontosabban volt rajta, de csak akkor látszott, ha valamit közölni akar velünk a program, egyébként rejtve volt. Ez azért gond, mert a felhasználó nem jöhet rá, hogy egy link valós vagy nem, esetleg olyan helyre mutat, amit nem kíván meglátogatni (mert pl. reklám) Állapotsor híján nem tudjuk mire készülünk rákattintani így hamarosan a hirdetésekkel és ál-linkekkel telerakott, ám hasznos tartalom nélküli, kattintásgyűjtő honlapok rengeteg erdejében találhatjuk magunkat. Ezen végül változtatott a Google. Az állapotsor alapból továbbra is rejtve maradt, amivel nincs is baj, ám aktiválódik ha egy linkre ráhúzzuk az egeret és megmutatja az URL-t (webcímet)  ahová a kattintással eljuthatnánk.

A Google Chrome jelszókezelőjében ugyanaz a hiba volt, ami a Firefox-ban is volt sokáig, amíg nem lehetett a mentett jelszavakhoz mesterjelszót beállítani. Egyetlen kattintással láthatóvá lehetatt tenni az összes mentett jelszavunket. Ez főleg akkor lehetett probléma, ha valaki leült a gépünk elé, vagy netán kaptunk egy kis kémprogramot.
A Google ezt a problémát úgy oldotta meg később, hogy a Windows jelszavunkat kéri ha meg akaruk nézni a jelszavainkat. A probléma ott van, hogy otthoni gépeken sokan nem használnak jelszót. Ez nem csak helytelen, de akár végzetes is lehet, mivel egy erre szakosodott kémprogram, vagy egy Dr.Jekyllből Mr. Hyde-dá vedlett kiegészítő lenyúlja a mentett jelszavainkat. A Firefox megoldása (mesterjelszó) ilyen szempontból sokkal szerencsésebb.

Nélkülözhetetlen kiegészítők

A Google Chrome saját popup blockolója nem paraméterezhető, ám nem is kell. A Popup  Blocker Pro nevű kiterjesztéssel megoldható a hagyományos módon nem blokkolható Javascript-es popup-ok problémája.

A Chrome-hoz készült AdBlock reklámblokkoló pedig annyira jóra sikeredett, hogy a saját helyi szűrők kivételével még paraméterezni sem kell, automatikusan beállítja magát és kiválóan működik. Az AdBlock blokkolja a flash videókat és flash animációkat is, melyek így csak kattintásra töltődnek le. Szűri továbbá a Youtube-os videókon megjelenő reklámokat is, ami egy kiváltképp hasznos dolog. (A hozzá való magyar vonatkozású szűrőket lásd az Operánál.)



Az Internet Explorer
 
Általánosságban az Internet Explorerről

Rövid leszek: az Internet Explorert nem ajánlom. Bár rengeteget változott az utóbbi időben, ez a böngésző mind a mai napig a leglassabb, legrugalmatlanabb és biztonságilag legsebezhetőbb böngésző az összes létező böngészőhöz képest, mindegy melyik verzióját nézem. 

Már nem érdemes nagyon a múltba visszamenni, de tény, hogy ez a böngésző és a hozzá valamilyen módon kapcsolódó Microsoft programok (Windows Mail - a hajdani Otlook Express - , Media Player, MSN Messenger, stb.) voltak felelősek szinte minden időben a számítógépre kerülő kártevők több mint 95 százalékáért!

A böngésző biztonsága persze rengeteget javult a 6-os verzió óta, nem utolsó sorban azért, mert közben az alatta lévő Windows rendszer is számos szempontból változott, fejlődött. Az Active Sripting és ActiveX még mindig benne vannak az Explorerben  mint sebezhetőségének legfőbb okai. Igaz, a 9-es óta létezik benne egy ActiveX szűrő, ami nem engedi elindulni őket engedély nélkül, de legtöbben ezt nem is tudják micsoda, s mivel addigra az alternatív böngészők - melyek természesesen nem támogatták az ActiveX-eket, már jócskán túlsúlyban voltak a neten, a valódi ActiveX tartalom lassanként kihalt az internetről. Jóformán csak azokon a webhelyeken maradt meg, ahonnan fertőzéseket, kémprogramokat tolnak rá a gyanútlan felhasználók gépére.

Manapság, amikor trójaiaktól és polimorf vírusoktól hemzseg az internet, és - nem vicc - negyedóránként (!) ír valaki egy új kémprogramot, egy értelmes ember ezerszer is  meggondolja, hogy milyen böngészőt használjon. Az intenzív böngészést folytatóknak egész egyszerűen felelőtlenség Internet Explorerrel föllépni a netre. Hiába vigyázunk ugyanis, az internet hemzseg az olyan webhelyektől, melyek kifejezetten csak arra várnak, hogy megfertőzhessék a felhasználók gépeit az ActiveX kihasználásával, valamint a mindenkori  Internet Explorerben lévő számtalan kijavítatlan (vagy funkcióvesztés nélkül kijavíthatatlan) hibáknak köszönhetően. Az ilyeneknek persze elsősorban a régebbi verziókat használók esnek áldozatul, de sosem lehet tudni, hiszen a kliens egészen a mai napig megenged olyan műveleteket, melyeket biztonsági okból más böngészők már rég nem tesznek lehetővé. Ha pedig egy kártevő a böngészőn keresztül támad, már csak abban bízhatunk, hogy a gépünkre telepített "kártevőirtó" még idejében fülön tudja azt csípi.

Az Internet Explorer 6-os verziójában - mellyel megindult a mélyrepülése - száznegyvennél is több hiba volt, aminek mintegy 16%-ra soha nem készítettek javítócsomagot. A 7-es verzióban lévő hibáknak már a negyedére. A további verziókat pedig már nem is vizsgáltam. Mivel a Windows 7-től kezdve az operációs rendszer frissítéséhez már nem volt többé előfeltétel az Internet Explorer megléte, így azonnal le is daráltam a gépemről.

De az Internet Explorernek nem csak a biztonsága kérdéses. Tudását látva sem világos előttem, hogy mi ösztönözhetne bárkit is aki egyszer áttért egy alternatív böngészőre, visszatérjen. Főleg mivel ahogy az Internet Explorer népszerűsége egyre csökkent, úgy csúszott ki a Microsoft kezéből az Internet fejlődésébe, az új technológiákba és szabványokba való beleszólás joga is. Mára már csak futnak az események után. Már vagy tíz éve eltűntek az "Internet Explorerre optimalizált" (azaz csak azzal tesztelt) oldalak mindenhonnan. Az ActiveX is kihalt a tisztességes webhelyekről. Már csak rosszindulatú trójaiak, kémprogramok, és reklámszemét terjesztők használják. A webmesterek és honlapszerkesztők már csak egyfajta kegyeletből, vagy megszokásból tesztelik a webhelyeiket Explorerrel is.

A fentiek okán, s mivel úgy vélem Internet Explorert használni mazochizmus, töröltem innen azokat a részeket, melyekben az újabb IE változatok leírásával és biztonságosabbá tételével foglalkoztam.

Megjegyzések a bőngészők témájához - statisztika

Az, hogy milyen böngészőt használunk, és azt hogyan állítjuk be, alapvetően meghatározza, hogy mekkora kockázatot veszünk a nyakunkba, tekintve, hogy az interneten töltött idő legnagyobb részében a böngészőt használjuk.

A Firefox az Opera és a Chrome töretlenül elharapózó népszerűségüket elsősorban az Internet Explorer biztonsági problémáinak köszönhették. Érdekes volt látni a Firefox első végleges verziójának megjelenése után 2005 elején, hogy mindössze két hónap alatt 10%-ról 25%-ra (2005 Májusi adat) ugrott a Firefoxot használók népessége, ami miatt a Microsoft kissé ideges volt. Azóta azért lenyugodtak a kedélyek. Az Opera népszerűsége akkor lódult meg, amikor a 8.5-ös verzióval ingyenessé tették. Egy ideig nőtt az Operát használók tábora, amit a Chrome megjelenése és nem sokkal később az Opera motorjának cseréje tört le kegyetlenül. Az biztosan látszik, hogy az Internet Explorer folyamatosan és rohamlépekben veszített a pozíciójából. Ma már kevesebben használják az IE-t, mint néhány éve az Opera böngészőt. Ami azért valljuk be, nem semmi. Egyetlen és utolsó esélye a Microsoftnak az IE utódja, az Edge.

Ha valakit esetleg érdekel:

A nibiru.hu domain látogatottsági statisztikája, a használt böngészők megoszlása (%):


Internet Explorer
Firefox OperaChrome        
2007 június 64  286-
2008 január57329-
2008 július53,135,39,3-
2009 január44,142,79,9-
2009 december38,244,612-
2011 június
26,8
44,6
11,8
13,9
2011 december
21,1
45
8,8
22
2013 március
15,6
36,5
6,3
34,5
2014 február
10,6
38,8
4,1
33,4

Az Internet Explorer a Microsoft minden igyekezete ellenére mindösssze néhány év alatt totálisan elvesztette a böngészők háborúját, amin nincs mit csodálkozni. Az én honlapom statisztikájából persze általános érvényű következtetést nem szabad levonni, tekintve, hogy a saját olvasóimnak magam javaslom az átállást de a tendenciákat azért jól jelzi. Egyébként a világ legnépszerűbb böngészője jelenleg a Google Chrome. 2015 januárja óta Magyarország legnépszerűbb böngészője is.

Internet Explorer: most akkor menjen, vagy maradjon?


Ha nem használjuk az IE-t, akkor nyugodtan távolítsuk el. Ezt már akkor is megtehetjük, ha netán valamilyen perverzió okán még mindig XP-t használunk, ugyanis már úgysem frissíti a Microsoft a rendszerünket, ráadásul nem is lehet újabb IE-t telepíteni rá.
Mondjuk XP-nél amúgy is csak annyit tehetünk, hogy a Programok hozzáadása, eltávolítása menüben a Windows összetevők eltávolítása résznél uninstalláljuk az Internet Explorert. Ettől viszont még nem lehetünk teljesen nyugodtak. A böngésző ugyanis olyan mélységig integrálva van  az oprendszerbe, hogy ilyenkor csupán pár hivatkozás törlődik. Úgy tűnik, mintha kigyomláltuk volna, azonban ez csak a látszat. "Szükség esetén" elég csak a Start-Futtatás sorba begépelni, hogy iexplore.exe és entert nyomni. :(

Megjegyzem, régebben egyes makacs kártevők a sima intézőn keresztül is kiláthattak a netre, ugyanis az explorer.exe (ez a Windows Intéző és a Windows GUI-t (grafikus felületet) is előállító program becsületes neve) a lelke legmélyén egy iexplore.exe volt. Valaki begépelt egy webcímet az intéző címsorába, s lám! Az intézőből lőn Internet Explorer! A Windows 7 és későbbi kiadásokban szerencsére már nem ez a helyzet.
A nyolcas Internet Explorer telepítése az Intéző eme ambícióját kiirtotta végre,  megszüntetve ezt a tátongó biztonsági rést. Az Intézőt (explorer.exe) magát persze nem lehet a gépről eltávolítani, mert egyéb célokra is használja a rendszer, többek között mint említettem, ez generálja magát a grafikus felületet is.

A zónák helyes beállítása (vagy inkább tiltása) sem maradhat el, még akkor sem, ha nem használjuk az Internet Explorert.
 


A böngészéshez szükséges segédprogramok és alkalmazások

Irodai csomag (egy másik oldalon erről még szó lesz)

Magán a böngészőn kívül a böngészéshez feltétlenül szükség van egy irodai csomagra, amelynek beépülő, vagy kapcsolt modulja megjeleníti a DOC(x), ODT, stb. fájlokat. Sok helyen ugyanis nem HTML, PHP vagy más, a böngésző által közvetlenül értelmezhető formában helyezik föl a közölni valót az internetre, hanem más szoftverek által létrehozott állományokat helyeznek el a világhálón. Ennek lehet az oka a lustaság is, de pl. egy űrlappal sokkal könnyebb boldogulni, ha az eleve DOC(x) formában van. Ennek megjelenítéséhez tehát szükségünk van egy szövegszerkesztőre.

PDF olvasó - Nem csak az Adobe van a világon!

A másik általánosságban előforduló formátum a PDF (Portable Document Format). Az Adobe cég által szabadalmazott formátum lényege, hogy megtekintéskor 100%-ban azt és úgy látja az ember, ahogyan azt az alkotója létrehozta, ráadásul sokkal kisebb méretű, mint egy hasonló tartalmú DOC fájl. Az ebben a formátumban létrehozott dokumentációk rendkívül sokrétűen kezelhetők, lapozhatók, nagyíthatók, csúsztathatók, stb. A PDF formátum némi védelmet is nyújt az utólagos beleszerkesztgetések ellen, a szöveg egy részében, vagy egészében, ha azt a létrehozója úgy állítja be. Azért csak "némi védelmet", mert a neten számtalan különböző PDF2DOC fordító található. Ezek olyan programok, melyek a PDF-et DOC-ra, azaz már szerkeszthető formára konvertálják át.

Sajnos a PDF formátum 2001 óta már többedíziglen mint fertőző ágensek, és trójaiak hordozójaként vált ismertté, melyek az Adobe Acrobat Reader segítségével aktivizálódtak.
A PDF formátumú fájlok megjelenítéséhez leggyakrabban használt segédprogram ugyanis az Adobe Acrobat Reader. Sajnos az Acrobat Reader egy egyre lassabban betöltődő, és egyre csak terebélyesedő alkalmazássá hízott az idők folyamán, mely ráadásul a már fent említett biztonsági problémákkal is küzd, ezért inkább a Foxit Reader-t használom és javaslom helyette. Ez a progi az Acrobat Readernek tökéletes alternatívája, miközben jóval gyorsabb, ugyanakkor - bár ez a mai HDD méretek miatt már nemigen szokott számítani - ötödannyi helyet foglal a merevlemezen. Egyedül az űrlap formátumot nem támogatja, de azzal közönséges halandó nemigen találkozik. (Persze a Foxittal is előfodulnak időnként biztonsági problémák, ami miatt mindig érdemes frissíteni, de ezek eddig még sosem jelentették az internet kapcsolaton keresztüli sebezhetőséget, és a hibákat mindig ki is javították.)

A Foxit telepítésekor válasszuk a "Custom" módot és ne engedjük települni a Foxit-tal együtt a Foxit Toolbart, valamint az Ebay-es csomagot! A Foxit Toolbar nélkül bizonyos extra funkciók ugyan elérhetetlenné válnak, de azokra úgysem lesz szükségünk sem böngészés, sem pedig PDF fájlok megtekintése közben. Ami viszont felettébb pofátlanság a cég részéről, az csak utólag derül ki: a program egyes verziói akkor is fölteszik az Ask Toolbart az Internet Explorerre, ha azt előzőleg megtiltottuk neki. Ez egy folyamatosan visszatérő probléma, minden bizonnyal szándékosan van így összeállítva a telepítő,
amire figyelni kell. (Akinek Winpatrol, vagy hasonló folyamatfigyelő fut a gépén, az persze azonnal le tudja tiltani.)

Sajnos a Foxithoz nem nagyon készül magyar fordítás, amit nem értek, mert a nyelvi XML fájl szabadon szerkeszthető és a cég külön ki is ajánlja. Mondjuk, ha csak szimplán megjelenítésre használjuk a programot, ennek nem sok jelentősége van. Ideális esetben, ha magyarul akarnánk használni, akkor a File - Preferences menüben ki kell választani a Languages opciót, majd kijelölni a Choose custom language-et és a listából a Hungarian-t kiválasztani. Az OK gomb megnyomása után még egy Yes- is kell nyomnunk, majd engedni neki, hogy letöltse a frissítéseket. Ettől azonban csak részben lesz a program magyar.

A program automatikusan jelzi, ha újabb verzió került kiadásra, de ha akarjuk ezt manuálisan is megtehetjük a Help (Súgó) - Check for update gombjának megnyomásával.

Ha valaki egy kis méretű, hordozható - azaz pendrive-ról is futtatható - PDF olvasót keres, próbálja ki a Sumatra PDF-et. Gyors mint a villám, közel tizedakkora, mint az Adobe Reader és gyakorlatilag ugyanazt tudja, ha eltekintünk az űrlapok kitöltésétől, amire csak nagyon keveseknek van szüksége.

A Sumatra PDF-nek nincsen beépülő modulja, azaz nem integrálódnak a böngészőkkel, mint az Adobe Acrobat Reader, vagy a Foxit. Ez mindössze annyit jelent, hogy nem a böngésző egyik fülén fogjuk látni az internetről megnyitott PDF formátumú fájlt, hanem rá kell kattintanunk a megnyitás gombra. Ez azonban igazán nem igényel nagy izomerőt.

Flash Player

A hajdani Macromedia cég több olyan kiegészítőt készített, ami nagyban megváltoztatta az internetes élményt. Az egyik és talán a legfontosabb ilyen plugin a már jó ideje az Adobe cég neve alatt futó Flash Player.  Ahogy a nevéből is következik, ez a Flash objektumok megjelenítéséhez szükséges. Bár kifutóban van, még akadnak olyan webhelyek is, melyek enélkül csak kevéssé, vagy egyáltalán nem használhatóak. A Flash-es tartalom  elképesztően könnyű felépíthetősége és látványossága egy időben egyre csak növelte a népszerűségét, de végül rájöttek a webmesterek, hogy túl nagy a tisztán flashes oldalak bounce rate-je még jó tartalom mellett is, (magyarul az oldalra érkezők hamar megunják a az izgő-mozgó lassú és hangos webhelyet és kereket oldanak) így szerencsére a kezdeti  nekibuzdulás után ezek egyre inkább visszaszorultak. A komolyabb webhelyekről már eltűntek a flashek, egyedül a videoszolgáltatás terén hódított tovább, és bár ebben a tekintetben az Adobe Flash Player soha nem remekelt valami jól, amíg nem tér át a webes világ teljesen a HTML5-re, addig sajnos még együtt kell élnünk a Flash Player hibáival.

A telepítés a fent jelzett linken elérhető webes install fájl segítségével zajlik, ám ügyelni kell, hogy a webinstall fájl letöltése kiszedjük a pipát a McAfee Security Scan telepítése mellől, különben azt is telepíti a gépünkre, pedig kell a fenének! De ez még nem minden. A pipát kiszedve mellőle nem települ ugyan a McAfee Security Scan, de a telepítő a megkérdezésünk nélkül telepít egy másik programot, az Adobe Download Managert (Adobe DLM) a gépünkre!  Ez nem csak egy fölösleges plugin a Firefoxba, de egyelőre még az sem tisztázott, hogy mi a célja vele az Adobe-nak. Ha valakinek föltelepedett, javaslom, hogy azonnal szedje le! Először a Firefoxból (Eszközök menü- Kiegészítők) majd pedig az XP (W7) vezérlőpult - Programok hozzáadása, eltávolítása ablakból a szokásos módon.

Az Adobe Flash Playerek maguktól frissülnek. Előfordulhatnak különféle gondok a különböző verziókkal mind biztonsági, mint pedig funkcionális téren. Én régebben manuálisan frissítgettem, de 2016 januárjától már csak regisztált cégek férhetnek hozzá az offline installerhez (mely egyébként nem telepíti sem a McAfee Security Scan-t, sem az Adobe DLM-et) így bezárult a kör.

2016 januárjáig ezen az oldalon találhatóak operációs rendszerenként és böngészőként lebontva az offline installerek.

Shockwave


A Flash Player-hez hasonló  beépülő a Shockwave is. A Shockwave-re főleg egyszerűbb játékokat fejlesztenek, ezért nem esszenciális plugin. Amíg nincs rá szükség, nem érdemes feltelepíteni.

A Shockwave Player telepítésekor is egy "ajándék", a Norton Security Scan akar települni a gépünkre, de mint minden hasonlóval, jobban járunk nélküle. A képen látható ablakban szedjük ki a pipát telepítés előtt!

A Shockwave (csakúgy mint a Flash) ha nem frissítik, biztonsági kockázatot jelenthet. Szerencsére a Shockwave-nél nincs már olyan gyakori verziófrissítés.


Oracle Java

A fentieken túl szükség lehet még a Java kliensre is bár én ezt a folytonos sebezhetősége miatt inkább ellenzem. Amennyiben nem használunk olyan webhelyet vagy alkalmazást, amihez Java kell, ne telepítsük, mert csak egy biztonsági kockázattal több! Időnként a fejlesztői környezet (JDK) is megjelenik belinkelt oldalon, de nekünk csak a futtató környezetre (JRE) lehet  szükségünk.

  A Java az általános nethasználathoz abszolút nélkülözhető, ezért ha mégis telepítenünk kellett valamiért, javíthatunk a biztonságon, ha kizárólag csak akkor aktiváljuk a plugint a böngészőnkben, amikor erre szükség van, egyébként meg kapcsoljuk ki!

A Java JRE egyébként bizonyos interaktív oldalakhoz szükséges. Ezek többsége játék, vagy egyéb egyszerű netes alkalmazás. Egyes bankok is - eléggé el nem ítélhető módon - ezt használják, a netbankos felületükhöz, de én azt javaslom, hogy amelyik bank a Java szerteágazó és rendszeres biztonsági problémái ellenére még mindig ezt erőszakolja, az jobban tenné, ha kirúgná az informatikai vezetőjét. Az ilyen banktól vagy el kell jönni, vagy át kell térni Linuxra és onnan bankolni! Linux alatt ugyanis Java ide vagy oda, nem érhet bennünket meglepetés. Windows alatt azonban sajnos a Java számtalan veszélyt hordoz magában. Ha pl. olyan webhelyre tévedünk, ahol a Java nem működik, és a webhely azt próbálja bemesélni nekünk, hogy azért nem mennek a Java-s dolgok, mert tűzfalat használunk, akkor azt a helyet jegyezzük meg, és soha többé ne menjünk vissza oda! A Java alkalmas arra, hogy adott esetben a felhasználó jóváhagyásával mindenfélét műveljenek a gépével, amit persze nyilván egyikünk sem szeretne. Amúgy pedig MINDEN  jóindulatú Java alkalmazásnak futnia kell tűzfal mögül is!

Még valami: ha egyébként nem használunk Internet Explorert, távolítsuk el a Microsoft Virtual Machine-t is, mert zavart okozhat a Java működésében, és különben az is tele van biztonsági hibákkal. Itt egy leírás, hogyan csináljuk.

A Java magától frissül, ha ezt a funkcióját nem tiltottuk le, letiltani pedig nem szabad, mert a Java annál könnyebben válik sebezhetővé, minél ritkábban frissül.

Telepítéskor, vagy frissítéskor a Java is (mint sokan mások is) egy eszköztárat akar telepíteni, a Java konkrétan az Ask Toolbar-ral próbálkozik. Finoman szólva kvára nincs rá szükségünk. Ez is csak egy a böngészőket lassító haszontalan programok tárházából, mint a Norton Security Scan, a Yahoo Toolbar és társai. Ne hagyjuk magunkat, szedjük ki a pipát mellőle gondosan a Java telepítésekor.

Real és Quicktime formátumok

Böngészés közben találkozhatunk még olyan tartalommal, amihez a Realmedia cég  Realplayer nevű alkalmazása szükséges (RealAudio és RealVideo formátumok), valamint elvétve MacIntosh-os Quicktime mozikkal is. Ha nem tudjuk megnézni a filmeket a böngészőnkben, akkor minden valószínűség szerint a hozzájuk való kodekek hiányoznak. Ezeket később, a lejátszóknál fogom taglalni. Csak akkor érdemes telepíteni őket, ha feltétlenül szükséges.


Tovább

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Főoldal, tartalomjegyzék


 

                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.