|
Koleszterin - A nagy hazugság |
Barátaim oldalai |
||
Koleszterin - A nagy hazugság Orvosnál A rémült nyugat De hogy is van ez a koleszterinnel? Kiderült, hogy a koleszterinszegény diétán élőknek dupla akkora az esélye, hogy szívinfarktust kapjanak, mint azoknak, akik tartósan magas koleszterinszinttel élnek. (Pláne, ha közben margarint is esznek. Lásd a transzzsírsavaknál.) Ráadásul akinek magasabb a koleszterinje, az nehezebben betegszik meg egy sor betegségben. A koleszterin ugyanis nem valami káros anyag a szervezetben, hanem a szervezet anyagcseréjének és működésének egy fontos alkotó eleme. Ha létezne "rossz" koleszterin, akkor a szervezet le tudná azt bontani. Onnan lehet tudni, hogy rossz a gondolkodásunk, hogy az emberi és állati szervezetek egyikében sincs olyan enzim, ami az LDL (a "rossz" koleszterin) lebontására képes lenne. A szervezet vigyáz a koleszterinre, mert jól tudja, hogy szüksége van rá. Koleszterinből van az idegsejteket óvó myelinburok, és a sejtek közötti minőségi összeköttetést biztosító gliaszövet is, ami az agysejtek pontos kommunikációjához nélkülözhetetlen. Hiányában többet hibázik az agy, romlik a memória, a reakcióidő, a figyelem. A koleszterin a zsíranyagcserében is nagyon fontos szerepet játszik, belőle készülnek ugyanis az epesavak is, melyek a zsírok lebontásához szükségesek. A koleszterin felelős még többek között a sejtek membránjainak rugalmasságáért, de belőle készül számos hormon prekurzora (előanyaga) is, melyekből aztán többek között mellékvesekéreg hormonok és nemi hormonok lesznek. Bár igaz, hogy a kiugróan magas LDL szint, alacsony HDL ("jó" koleszterin) mellett jelezhet bizonyos egészségtelen folyamatokat a szervezetben, a magas LDL szint önmagában nem jelent semmit sem, ha a HDL is arányosan követi. Az is tévhit, hogy koleszterinben szegény diéta csökkenti a koleszterinszintet. Sőt! Az esetek egy részében az exogén (táplálkozásból származó) koleszterinbevitel csökkentése, a szérum- (vérben megjelenő) koleszterin szintet éppenhogy megnöveli! Egyébként a publikált adatokkal (8-20%) szemben átlagosan nagyjából 5%-nyit csökken a koleszterinszint a vérben, ha koleszterinmentes diétára kárhoztatjuk magunkat. Ez az 5% ide vagy oda pedig igen csekély, azaz gyakorlatilag elhanyagolható. Bár különösebben nem izgattam magam miatta, de egy időben én is elhittem a koleszterin-mesét. Csak akkor kezdtem bele egy kis nyomozásba amikor idősödő szüleim vérképét megfigyeltem. Apámnak, aki hatalmas zsíros húsokat eszik előszeretettel (a rántott húst is csak tarjából hajlandó megenni) és aki szerint a zöldség a nyulaknak való, alacsonyabb a koleszterinszintje mint az enyém, és ezen sorok írásakor 77 éves kora ellenére olyan rugalmasak az erei mint egy tinédzsernek. Anyámnak ellenben, aki amúgy karcsú volt világ életében, és aki a levesből is főleg a zöldséget eszi ki, kiemelkedően magas a koleszterinje. Ha másból nem, ebből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a koleszterin-rémképpel, meg az állandóan hirdetett koleszterinszegény táplálkozással valami nagyon nincs rendjén. Mivel a környezetemben körbekérdezve is szinte szóról szóra hasonló esetekről értesültem, elkezdtem foglalkozni a témával, és hamar meg is találtam a választ a kérdéseimre. A legfontosabb hogy a táplálkozás elhanyagolható mértékben befolyásolja csak a vérben lévő koleszterin mennyiségét, utóbbit ugyanis a máj szabályozza. A táplálékkal elfogyasztott koleszterinből közvetlenül egy gramm se kerül be a véráramba, ellenben a máj 3-4-szer annyi koleszterint termel magától, mint amennyit megeszünk. A máj akkor emeli föl a szérum-koleszterin szintet, ha valami ellen védekeznie kell a szervezetnek. A hibás koleszterin-agyagcsere hosszú idő után valóban plakkosodáshoz, majd később érelmeszesedéshez vezethet , de mivel ez a jelenség már valami okán jelentkezik, nem a koleszterinszintet kell csökkenteni, hanem a kiváltó okot kéne megszüntetni. Igen ám, de ebben nincs semmi üzlet! A koleszterinszint-csökkentés a nyugati orvoslás sajnálatos hozzáállásából adódik; nem a betegséget, hanem a tüneteket kezeli. Ráadásul, mint ahogy lenni szokott, ennek mellékhatásaként a szervezetet komplexen károsítja. Napjainkban az orvosok szinte biztos, hogy koleszterinszint-csökkentő pirulákat fognak felírni annak, akinek magas az LDL szintje. Ez hatalmas üzlet a gyógyszergyártóknak, viszont nagy kárt okoz az ember szervezetében. Ezek a szerek (sztatinok) ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem a "rossz" (azaz a szervezet számára közvetlenül nem felhasználható) koleszterintet csökkentik, hanem a koleszterinszintézist akadályozzák. Azaz a szedésükkel a szervezet normális működésébe avatkozunk bele. Az aránytalanul magas LDL szint jelzi, hogy felborult a koleszterin-anyagcsere. A koleszterin-szintézis akadályozásával logikusan csökkenthető ugyan az LDL szint, de ezzel a HDL, azaz a "jó" koleszterin szintje is csökken. A sztatikokkal tehát megakadályozzuk, hogy a szervezet ellássa magát a számára nélkülözhetetlen koleszterinnel. A koleszterinszintézis akadályozása miatt fellépő koleszterinhiányos állapot miatt fogamzási problémák, butulás, libidó csökkenés, emésztési zavarok a leggykoribbak, de akár a szervezet védekező, önfenntartó képességének teljes összeomlása is előfordulhat. A nyugati orvoslás tünetkezelő jellege miatt fordulhat elő, hogy mostanában azt az abszurdumot hirdetik, miszerint a tesztoszteron javítja a memóriát. Ezt abból szűrték le, hogy akinek mesterségesen leállították a tesztoszteron termelését, az kisebb agyi teljesítményre volt képes. Holott mindössze arról van szó véleményem szerint, hogy valamivel (feltehetőleg sztatinokkal) gátolták, vagy leállították a szervezetben zajló normális koleszterin-szintézist, hogy ne termelődhessen a tesztoszteron DHEA nevű prekurzora. Ez viszont azt eredményezte, hogy nem lehetett jelen elegendő mennyiségben az agyi neuronok (idegsejtek) tökéletes kapcsolódását biztosító koleszterin sem, ami - teljesen természetes módon - a memória romlásában mutatkozott meg. Az öregedéssel kapcsolatos memóriaproblémák sem a hormonszint csökkenése miatt állnak elő közvetlenül, hanem a beszűkült erek kisebb oxigénszállítási képessége, vagy éppenséggel a vészesen alacsony szérum-HDL szint miatt, amikor is nem jut elég közvetlenül felhasználható koleszterin az agyba, ezért nincs megfelelő kapcsolódás a neuronok között. Érdekes, hogy a koleszterin-anyagcsere felborulása afféle civilizációs betegségként értékelhető. A szervezet védekezik valami ellen, ami gyakran az állandó stressz, de lehet a szennyezett levegő, a táplálkozás során bevitt ártalmas anyagok (tartósítószerek, élelmiszer adalékok, színezékek, stb.) valamint az egyéb környezeti ártalmak, mint pl. a háztartásban használt vegyi anyagok gőzének belélegzése, vagy bőrön keresztül történt felszívódása, és a munkánk, vagy életünk során történt mérgezések. Mivel a stressz önmagában védekezésre kényszeríti a szervezetet, ezért minden olyan dolog, ami stresszel jár, okozhat magas koleszterinszintet. A városi zajtól kezdve a munkahelyi hajszoltságig bezárólag. Ez logikus, hiszen a szervezet ilyenkor főleg az adrenalin és kortizon termelésre koncentrál elsősorban. Ez viszont hosszabb távon visszaüt, mert amíg a szervezet a stresszhormonok termelésére rendezkedik be, elhanyagolja az egészséghez, és a termékenységhez nélkülözhetetlen nemi hormonok készítését. Mindenki ismer olyan nőket, akik a munkehelyükön, vagy a magánéletükben elszenvedett stressz miatt képtelenek megfoganni. A férfiak esetében a stressz kevésbé látványos, de ugyanolyan káros. Egy dolog biztos. Az öröklődésen kívül elsősorban az életmód függvénye, hogy valakinek magas-e a koleszterinje, vagy sem. Szervezetünkben kifejtett hatásukat tekintve a nemi hormonok testünk legfontosabb öregedést gátló és egészségvédő anyagai. A tesztoszteron, az ösztrogén és számos egyéb hormon prekurzora (előanyaga) viszont egy a főleg a mellékvese kéreg által termelt dehidroepiandroszteron (DHEA) nevű anyahormon, ami szintén koleszterinből készül. Ha akadályozzuk a koleszterinszintézist, lecsökken a DHEA szint, és vele együtt a nemi hormonok szintje. Ezért ha pl. egy ereje teljében lévő férfi, vagy nő az orvosa tanácsára elkezd koleszterinszint csökkentőt szedni, nem elég, hogy a libidója csökken, de hamarosan számítania kell a szervezet leépülésére és az idős emberek különböző betegségeire is. Csontritkulás, izületi bántalmak, bőrelvékonyodás és foltosodás, fokozott ráncosodás, haj és körömproblémák, stb. (Ezért újabban pótolják a nemi hormonokat is. Persze újabb pirulával.) Nem véletlen, hogy a DHEA fogyasztása újabban kezd úgymond divatba jönni mostanság az idősebbek körében, de egyelőre nem ajánlom a szert, mert véleményem szerint csak komoly orvosi vizsgálat után lenne szabad szedni. Egyszer majd erről is írok. A sok pénzért kifejlesztett gyógyszert mindenáron el kell adni. Akkor is, ha haszontalan, de még akkor is, ha ártalmas. Részlet Szendi Gábor: Kockázatok és mellékhatások - A gyógyszer nagy üzlet, de néha halálos c. a BOSS magazinban 2005 júliusában megjelent írásából: A koleszterinszintcsökkentők története Agyonkutatott téma, hogy a vér magas
koleszterinszintje fokozza a kardiovaszkuláris megbetegedések
kockázatát. Elég, ha azt mondjuk: infarktus, trombózis, agyembólia.
Ezzel jól lehet riogatni az embereket, hisz majdnem mindenki élni akar.
2004-ben abból támadt némi kis botrány, hogy függetlennek vélt
szakértői bizottság leszállította a normálisnak tekintett
koleszterinszinthatárt, aminek következtében egyből további hétmillió
amerikainak kellett volna szednie élethossziglan valamely sztatint,
vagyis a modern koleszterinszint-csökkentők családjának egyik tagját.
Csakhogy hamarosan kiderült, hogy a kilenctagú bizottság nyolc tagja
olyan gyógyszercégek felé elkötelezett anyagilag, akik sztatinokat
gyártanak. Miközben a szakértők szó szerint fél Amerikát sztatinokkal
etetnék, valójában csak minden ötszázadik embernek van genetikai
okokból magas koleszterinszintje, a többi normális étkezéssel és
némi sporttal normál szintre tudná letornázni koleszterinszintjét. A ma
sztatinokat szedőknek mindössze 1%-a az, aki genetikai hiba miatt
rászorul a gyógyszeres kezelésre. A többit meggyőzték arról, hogy jó
neki, ha szedi. Azt elfelejtették megmondani neki, mit nyer ezzel és milyen áron.
Eredetileg 2005-ben kezdtem el írni a koleszterin témát boncolgató oldalamat. Nagyjából a harmadánál tartottam, amikor egy ételszállító cég színes lapjában ráakadtam Szendi Gábor: Koleszterinmítosz c. cikkére. Mivel úgy gondoltam, hogy ennél jobbat és kimerítőbbet magam sem írhatnék a témában, (minden lényeges dolog benne volt, amiről írni akartam, sőt számomra is új információkat is tartalmazott) így félbehagytam a saját írásomat, és úgy döntöttem, hogy inkább ezt a cikket fogom népszerűsíteni egy link formájában. A cikk annyira jó, hogy mindenkinek ajánlom, aki tisztán szeretne látni koleszterin ügyben. Utána viszont ne felejtsük el tovább olvasni ezt az oldalt. Mert ott a lehetséges a megoldás.  A jelen: hogyan
vezeti a koleszterinbiznisz az orránál fogva a világot?
Szendi Gábor: Koleszterinmítosz Horváth István orvos professzor 2003-ban szabadalmaztatta az ún. antikoleszterin antigént, mely az antikoleszterin antitestek szaporításával a "rossz" koleszterint azonnal felhasználhatóvá teszi a szervezet számára. A gyógymód egy sor keringési betegségre végleges választ fog adni, ha sikerül gyártót találni a vakcinára. A meglévő érelmeszesedést is visszafordító és tartós védelmet nyújtó módszert sokan támadják, de tudjuk, hogy régen a Földet is laposnak mondták. Cikkek a témában: Horváth István professzor: Immunizálás az érelmeszesedés ellen Az éltető koleszterin Nibiru |
|
|
A
koleszterinnel megrémisztett amerikaiak, és a többi, hozzájuk hasonlóan
becsapott népek azóta is abban a tudatban élnek, hogy a zsír és a
tojás káros az egészségre, a testükben lévő koleszterin pedig mint
valami Damoklesz kardja lebeg a fejük fölött. Ennek megfelelően a
világon ma hatalmas mennyiségben gyártják a koleszterin- és
zsírszegény
ételeket, a koleszterincsökkentő gyógyszerek előállítása pedig
dollármilliárdos üzlet a gyógyszeriparnak. 
