nibiru.hu

 

 


Veritas Vincit!

Honlapom folyamatosan
építés alatt. (v 0.4.56)

Nyitóoldal, változásokInformatikaPolitika, közélet Magyar SzívvelEgészségSzabadidő, hobbiTudományEgyéb írások

Gondolatok egy új rendszerváltáshoz  - A pártlistákról                                         2008.04.03

Barátaim oldalai


Javaslat a pártlistás rendszer reformjára
Nem megszüntetni kell, hanem átalakítani!

(Ez az írásom része a Gondolatok egy új rendszerváltáshoz c. összeállításnak.)


Egyre többször hallani olyan véleményeket, hogy meg kéne szüntetni a pártlistás szavazást, és hogy csak egyéni körzetekben indulhassanak a jelöltek. Én ennek az ellenkezőjére gondoltam. Egy új, tisztán területi listás rendszerre, melyben a listákon szereplő egyének a választók által adományozott pontok alapján nyernék el a megbizatást. Az így kialakult eredmény jól tükrözné a választói akaratot. A jelöltek bár kizárólag listán szerepelnek, a rendszer inkább ahhoz hasonlít, mintha csupa egyéni körzet lenne, de pártonként (jelölő szervezetenként) sok jelölttel. Ez a módszer akár alapja lehetne majd a pártok nélküli új demokrácia választási rendszerének is. De lássuk miről is van szó.



Ahogy kezd elege lenni a pártokból az embereknek, és kezdik elveszíteni a bizalmukat, úgy terjed az a veszélyes vélemény, hogy csak az lehessen parlamenti képviselő, akit egyéni választókerületében személyében megválasztanak. Hogy el kell törölni a pártlistákat, mert azon keresztül nem kívánatos személyeket, sőt gazembereket tesznek a nyakunkra a pártok, ráadásul a listás szavazások kompenzációs mechanizmusa torzítja az eredményt, ami emiatt sokszor pont a választói akarattal szemben alakul. Ezek az érvek sajnos így önmagukban nem kis igazságtartalommal bírnak. Felületesen szemlélve a választási rendszert, a listás szavazások eredeti céljának nem ismeretében pedig sokan  hajlamosak elhamarkodottan véleményt alkotni.

A pártlistákat valóban kihasználják a pártok, és bizony előfordul, hogy azon keresztül a bizalmunkra nem méltó embereket visznek be a pártok a Házba. Olykor egyenesen olyan  szörnylelkűeket, akiket közvetlenül és helyben sosem választanának meg az emberek. De a pártos rendszerekben az utánpótlás, a friss vér is mindig listás szavazással kerül be a Parlamentbe. Ha lelkiismerettel alkalmaznák, a pártlista nem lenne ördögtől való. Persze az elmaradt rendszerváltás óta eltelt húsz esztendőben történtek alapján azért kimondható, hogy nem érvényesül kellően a választói akarat, sokkal inkább a pártok akarata. Bizony változtatni kéne, de ez nem jelentheti a listás szavazások eltörlését. Ha demokratizáljuk, azaz a választók által alakíthatóvá tesszük a jelenlegi listás rendszert, az mindenki számára elfogadható lesz és visszaélésekre sem ad majd lehetőséget. 

Egy dolog biztos: amennyiben a pártos képviseleti demokrácia megtartása mellett, érintetlenül hagyva a választási rendszer többi részét szüntetnénk meg a listás szavazást, azzal Tokody Tibort is megszégyenítő orbitális öngólt rúgnánk magunknak!
A pártlisták eltörlésével ugyanis a rendszer viszonylagosan még meglévő arányosságát vetnénk szemétre. Egyéni körzetekben a kisebb pártok jelöltjeinek gyakorlatilag semmilyen esélyük sem lenne. A listás szavazások eltörlése kizárólag a nagy pártoknak kedvezne, miközben a töredék szavazatok is mind elvesznének, s a kis pártok pillanatok alatt eltűnnének a közéletből. A listák eltörlése közvetlenül kétpárti, de hamarosan akár egypárti parlament kialakulásáhozn vezetne. A hatalomban lévő egyetlen párt pedig a demokrácia nyomait is eltüntethetné ha módosítaná az alkotmánynak nevezett írást bizonyos pontokon, hogy ne, vagy csak képletesen legyen lehetőség a közvetlen hatalomgyakorlásra, így valósítva meg a tökéletes pártdiktatúrát. (Teszem azt, egyetlen tollvonással tízszeresére emelnék egy népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű hiteles aláírások számát, tovább korlátoznák a népszavazásra kiírható témaköröket, stb.)

Ha a pártos demokrácia megtartása mellett eltörölnénk a listákat, akkor idővel a képviselői mandátumot éppen birtoklók jelölnék ki a későbbi utódaikat, mint afféle helytartók.
Abból lenne aztán csak a mutyizás! Az utódok persze a helyi vállalkozók közül kerülnének ki, akiknek látszólag sokat köszönhet a lakosság és ezért megválasztja őket. Azaz ezzel azt érnénk el "demokratikusan", hogy az állam irányítását a pénzesekre bíznánk, amiről azt hiszem nem kell bizonygatnom, hogy mivel járna. Gondolom, senki sem szeretné, ha olyanok kerülnének hatalomba, akik vagyona kevés kivétellel a nemzeti vagyon lenyúlásából, korrupcióból és egyéb kétes ügyletekből származik.

A jelenlegi rendszer problémáival persze tisztában vagyunk. Minden gondolkodni képes embernek evidens, hogy azt át kell alakítani, de semmiképpen sem a listák eltörlését kell szorgalmazni, mert azzal éppen azt erősítenénk tovább, amit ma annyit szidunk.
A megoldás ennek éppen az ellenkezője lehetne: az egyéni jelöltséget kell megszüntetni! A területi listán szereplő jelöltek közül pedig az emberek választanák ki, hogy kit tartanak alkalmasnak a képviseletükre. 

Egy új listás rendszer

Az országos pártlistákat meg kell szüntetni és csak a területi listákat meghagyni, a körzetek egyéni jelöltjeit pedig (amíg még vannak ilyenek) le kell választani a listáról, ellentétben a mai gyakorlattal.

Az új listás rendszerben, a nevek melletti szám pusztán egy sorszám lenne. A listákat a pártok és civil jelölőszervezetek készíthetnék el, és bár az általuk a nevek mellé tett sorszámmal jelezhetnék, hogy ők kiket tartanak legalkalmasabbnak, de a hatalomba kerülők nevének tényleges sorrendjéről végül a választók döntenének. 

A pártlistákon szereplőkre vonatkozó információk teljes nyilvánossága mellett lenne idejük eldönteni a választóknak, hogy kiket szeretnének képviselőként viszontlátni. A választók végül szavaznának a lapon egyszer a pártra, ami egy pontot jelent mindenkinek az adott párt listáján, a listán szereplő nevek mellett további három lehetőség lenne. "Igen", "nem" és "nem ismerem". Igen = 1 pont. Nem = -1 pont. Nem ismerem = 0 pont.  Ha tehát valakire a listán igennel szavaz a választó, akkor összesen van két pontja. Egyet kap a pártjáért (jelölőszervezetért) egyet pedig önmagáért. Ha közömbös a választó számára, akkor csak egy pontja van, amit a párt miatt kapott. Ha pedig nemmel szavaznak valakire, akkor a pártért kapott pontja is elvész, azaz nulla pontot kap az adott szavazótól. A végén pedig nem kell mást tenni, csak összefésülni az eredményt.

A negatív szavazásnak (az ellenoldal jelöltjeire nemmel szavazásnak) nincs értelme, mert az olyan mintha nem is szavazott volna, tekintve, hogy a nulla akkor is nulla, ha nem szavaz, meg akkor is, ha kiválasztja a listát (egy pont) de végül mindenkire nemmel szavaz.(mínusz egy pont)

Ez a rendszer lehetőséget adna arra is, hogy a pártokhoz nem kötődő választók akár több párt listájáról kiválaszthassák a számukra szimpatikus jelölteket. Ez igazi újdonságot jelenthetne. Többé nem lenne minden fehér és fekete, és a pártok kampánya is minden bizonnyal árnyaltabbá válna. Későbbiekben pedig a jelölést a pártok mellett, majd pedig helyett, teljes egészében a helyi civil szervezetekre lehetne bízni.

Egyelőre persze maradnának a pártok által kialakított listák, de az azon való elhelyezkedést (hogy ki kerül a listán előre, vagy hátra) a választói akarat befolyásolná, valamint lehetőség nyílna a saját oldal ellenszenves politikusainak kiszűrésére is. Kissé bonyolultabb, mint az eddig megszokott rendszer, de járható út, szemben a pártos képviseleti demokráciákban alkalmazott listás szavazás eltörlésével.

A tisztán egyéni jelöléssel egyébként az is gond, hogy az egyéni jelölt mögött nincs háttér, azaz a kampányköltségek mint a jelölt, vagy támogatóinak befektetési formájaként jelenik meg. Ez belterjessé teszi a politikát. korrupcióra predesztinál, és azok aratják le az igazi győzelmet, akik a nyertes politikusba fektettek be. (Az Egyesült Államokban ez elég gyakori.) Azt már ne is kell mondanom, hogy a pártszínekben induló egyéni jelöltek kampányköltségeit sokkal hasznosabb célokra is lehet fordítani. 

A cél tehát egy tisztán területi listás rendszer kialakítása a jövőben, ahol is a már leírt módon lehetne szavazni. A pártok megszűnésével csak a civil szervezetek által összeállított területi lista létezne, és ebből választanák ki az emberek a képviselőjüket.
Az országgyűlésbe végül bekerült képviselő a lelkiismeretének és a választókerületének felelős és természetesen visszahívható lenne.

Még néhány megjegyzés

A kampány kezdetétől már nem változtathatnának a pártok a listán. Ez elméletileg most is így van, mégis trükköznek a listákkal, pl. a visszalépésekkel. (Az utólagos visszalépéseket persze szankcionálni kellene pl. azzal, hogy a visszalépő személy pedig nem lenne választható legalább két cikluson át és nem vállalhatna semmilyen állami tisztséget, továbbá nem kaphatna közalkalmazotti, sem pedig közszolgálati állást, hogy ne érje meg ezzel trükközni.)

A listás szavazás mikéntje tehát korrekcióra szorul, de sokan úgy vélik, hogy ennél sokkal nagyobb problémát jelent jelenleg a nagy pártok által kitalált és megszavazott, álságos 5%-os bekerülési küszöb, és hogy ennek eltörlése, vagy alacsonyabb szinten történő megállapítása is fontos lenne. Pedig nem olyan biztos. Jelenleg ugyanis az 5%-os határ jelenti a reménysugarat  arra, hogy az ország legkártékonyabb pártja, az SZDSZ eltűnjön a közéletből. A jövőt illetően pedig, már ha tisztán listás szavazás lesz, és a helyi civil szervezetek is állíthatnak listát, az 5%-os küszöb magától veszti értelmét.

Ezt az új rendszerváltás felé mutató változást persze a nagy pártok által belakott törvényhozás sosem fogja  megszavazni. A civil szervezeteknek kell kikényszeríteni a folyamatot. 

A választási rendszert valóban át kell alakítani. Igazságosabbá, átláthatóbbá, és egyszerűbbé. A pártlisták egy-az-egyben való eltörlése viszont nem ezt eredményezné.
A jelenlegi, pártfegyelmet megtűrő rendszerben az egyéni pártjelöltek sem képvisel(het)nék jobban a saját térségüket, mint eddig. Megjegyzem, eleve túl sokat várnak manapság az emberek egy parlamenti képviselőtől. Igen gyakran kérnek rajtuk számon olyasmiket, ami az önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Ami valahol jogos is, hiszen az országgyűlés vonja el a pénzeket az önkormányzatoktól, miközben a feladatok jó részét rájuk testálja. De egy normális demokráciában, még ha pártos is, a helyi ügyekért a helyi testület felel, az országosért az Országgyűlés. Nálunk viszont nincs demokrácia, ezért felelősök sincsenek. Megoldást jelenthetne, egy olyan rendszer, ahol az önkormányzatok lennének a hatalom egységei, a parlament pedig azok kiterjesztéseként működne, nem lennének külön önkormányzati és parlamenti választások. Ez viszont azon kívül, hogy ismét egy új téma, megint csak egy pártok nélküli részvételi demokráciát feltételez.


Nibiru

2009.04.03.
Frissítve 2009.08.06

Utóirat: Még népszavazási kezdeményezés is indult a fenti témában, ami szerencsére elbukott, mert még a kezdeményezéshez szükséges aláírások száma sem gyűlt össze.


Ajánlott olvasmány:

A fent taglalt témát feszegeti ez a blog is:
http://oblomov.blogter.hu/332445/valasztasi_reformok

Nem csípem Tóta W-t, de ez a régi blogbejegyzése ide illik:
http://w.blog.hu/2007/10/02/a_magyar_demokracia_mint_kudarcos_piac


 

                                       Copyright (c) nibiru.hu  - Minden jog fenntartva. A felhasználási feltételekről itt olvashatsz.